Dzindzisz Sztefan
Szerzőnk Dzindzisz Sztefan

Rég nem látott gonddal küzdenek világszerte a járműipari cégek: nincs elég chip, márpedig az nélkülözhetetlen a négy kereken guruló számítógépekhez. Nagyon úgy tűnik: elszámolta magát az autóipar, és felülbecsülte a koronavírus-járvány miatti visszaesést. A háttérben pedig felsejlenek az eddig nem kimondottan vetélytárs cégek, mint az Apple, a Sony vagy a Microsoft.

Épphogy elindult a szokásos téli szünet után, egyből le is áll a Mercedes kecskeméti gyára. Az ok pedig meglehetősen egyszerű:

alkatrészhiány.

Persze ez nemcsak a német céget érinti. Az Esztergomban termelő Suzuki megkeresésünkre azt mondta, hogy a chipek, félvezetők globális hiánya jelentős problémát jelent az autóipari elektronikai beszállítóknak, ezáltal az autógyártó cégeknek, beleértve a Magyar Suzuki Zrt.-t is. Náluk ez még nem okozott fennakadást. „Beszállítóinkkal együtt jelenleg is azon dolgozunk, hogy továbbra is folyamatos legyen a gyártásunk ellátása” – írták, azt nem részletezve, hogy éppen új beszállítókat keresnek vagy a régieket próbálják nagyobb termelésre ösztönözni. (Kerestük a Győrben termelő Audit is, amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket.)

No de hogy jutnak el odáig a világ vezető autóipari cégei, hogy kénytelenek legyenek visszafogni, vagy sok esetben leállítani a termelést? Természetesen megránthatnánk a vállunkat és közölhetnénk, hogy koronavírus, de a helyzet nem ennyire egyszerű.

Az viszont biztos, hogy a járvánnyal kezdődött: 2020 elején, amikor leállt a világ, akkor nagyon úgy tűnt, hogy ez nem az az év lesz, amikor rekordokat döntenek az autóeladások. Ennek megfelelően az előre gondolkodó ágazati szereplők elkezdték lemondani a feleslegesnek vélt elektronikai eszközökre leadott rendelésüket, vagy ha le nem is mondták, de lényegesen kevesebbet rendeltek azokból a chipekből, amelyek az autó fékezésétől és kormányzásától kezdve az elektromos ablakokig és távolságérzékelőkig lényegében szinte mindent irányítanak.

A chipgyártók pedig nem estek kétségbe, hiszen a home office és úgy általában a jóval több otthon töltött idő miatt megnövekedett az érdeklődés a szórakoztató elektronikai termékek iránt, például több okostelefont, laptopot, számítógépet, konzolt, ahhoz pedig kontrollert vásároltunk. Ők pedig gyorsan reagáltak és átállították a termelésüket, hogy ki tudják szolgálni az onnan érkező nagyobb igényt.

Hiába a válság, az új autó varázsa nem tört meg

Bár év közben valóban volt egy visszaesés, 2020 utolsó három hónapjára jelentősen megugrott a kereslet az autók iránt. „Ennek mértéke mindenkit meglepett” – vallotta be a Financial Timesnak adott interjújában Markus Duesmann, az Audi vezérigazgatója. És innen nehéz volt a visszaút, hiszen amíg korábban halmokban álltak az alkatrészek a gyárakban, most mindig épp csak annyi volt, amennyi a visszafogott termeléshez szükséges.

A chipgyártóknak pedig a fent említett szórakoztatóipari kereslet miatt nemigen maradt felesleges kapacitásuk. Ezt magyarázta a BBC-nek Geoff Blaber, a CCS Insight szakértője is: „Bár a félvezetőket nagyon sok mindenre lehet használni, viszonylag kevés az olyan vállalat, amely szilíciumot állít elő. Márpedig, mivel a mai autók már szinte inkább kerekeken futó számítógépek, szükségük van rá”.

Ugyanerről beszélt a Continental szakértője is, aki a Deutsche Wellének nyilatkozott úgy, hogy a szórakoztatótechnikai ipar lefoglalta a cégek kapacitásait, ami komoly nehézségeket okoz a számukra. Szerinte a félvezetőiparban a megszokott hat, kilenc hónapos átfutási idő egyszerűen nem volt elegendő ahhoz, hogy az autóipar hirtelen megnövekedő igényét ki tudja szolgálni.

És a Reuters szerint nem is várható gyors megoldás: minden chip, függetlenül attól, hogy egy laptopba vagy Lexusba kerül úgynevezett szilíciumostyaként, vagyis egyfajta szilíciumlapocskaként kezdi életét, ennek mintegy 90 nap kell, hogy chip legyen belőle.

A chipgyártóknak a mostani válság előtt is sokszor kihívást jelentett, hogy tartani tudják a lépést a néha meg-megugró kereslettel. Ez nem is csoda, hiszen a szilíciumostyát készítő gyár építése több tízmilliárd dollárba kerül, de a kapacitásbővítés is legalább egy egyéves feladat, sok-sok teszteléssel és minősítéssel, aminek ára szintén nem két fillér.

„Nemcsak a rövid, de a hosszú távú kereslet is legalább 50 százalékkal nőtt. És nincs olyan eszközigényes iparág, mint például a mienk, ahol ennyi tartalék lenne” – fogalmazta meg a problémát Mike Hogan, a GlobalFoundries chipgyártó vezető alelnöke és autóipari egységének vezetője.

A végső kérdés mindig ugyanaz: ki fizet többet?

Mindezek ellenére optimista volt a Financial Timesnak nyilatkozó iparági szakértő, aki szerint bár sok chipgyártó továbbra is az autóipar kiszolgálását tartja elsődleges feladatának, és az át-, vagyis inkább visszaállást nem tudják napok alatt végrehajtani, néhány héten belül rendeződhet a helyzet.

Nem mindenki látja így: a Deutsche Welle és az NBC is arról ír, hogy sok chipgyártónál már nem annyira fontos az autóipar: a szórakoztató elektronikai iparból ugyanis nemcsak, hogy több és nagyobb mennyiségű rendelést kapnak, de jobban is fizetnek a termékeikért. A probléma pedig eszkalálódott, hiszen akkora mennyiségeket kell leszállítaniuk az ilyen cégeknek, például Apple-nek, a Sonynak vagy a Microsoftnak, hogy már az is kihívást okoz a számukra, nemhogy még ezen felül kiszolgálják az autóipart is.

Mindezek tetejére még ott van a távozó amerikai elnök, Donald Trump, aki december végén tett feketelistájára több kínai céget, köztük a SMIC vezető kínai chipgyártó vállalatot. Magyarán az USA-ban működő vagy ott gyárral rendelkező cégek nem tudtak a SMIC-től rendelni, ehelyett más, például a TSMC tajvani céget bíztak meg az ellátásukkal. Igen ám, de a TSMC-hez annyi igény futott be, hogy egy neki beszállító cég már arról panaszkodott a Reutersnek, hogy képtelenek tartani a tempót.

Mi lehet a megoldás?

Az autóiparnak elképzelhető, hogy meg kell próbálnia önállósodni, legalábbis kevésbé függeni a beszállítóktól. Erre utalt a Continental is, amikor a Deutsche Wellének elmondták, hogy az ilyen chipgyártókba, szilíciumöntödékbe való befektetés lehet a következő lépés, hogy el tudják kerülni a mostanihoz hasonló leállásokat.

Addig azonban marad a bizonytalanság: a cég arra számít, hogy 2021 egészében hasonló kihívásokkal kell küzdenie. A Volkswagen ennél valamivel optimistább volt, szerintük leghamarabb a második negyedévben javulhat a helyzet, míg Paul Lund, a Fitch Ratings vezető szakértője hat hónapban gondolkodik. Szerinte ugyanis a félvezetőiparban alapból magasak a költségek, és már emiatt sem várható, hogy hirtelen megugrik a termelés. Az sem segíti a helyzetet, hogy az autóipar is egyre több technológiai megoldást alkalmaz a járművekben, ami vélhetően a kereslet további növekedését fogja magával hozni.

Update:

Cikkünk megjelenése után jött a hír, hogy a Ford is bezárta németországi gyárát, egy indiai üzemben pedig egy héttel meghosszabbította a háromnapos munkaszünetet. A saarlouis-i üzem, ahol az Európában legnépszerűbb Ford-modellt, a Focust gyártják, február 19-ig zárva marad. Az üzem mintegy ötezer munkavállalót foglalkoztat. A Ford egyik szóvivője a CNN beszámolója szerint úgy fogalmazott, szoros figyelemmel kísérik a helyzetet, és kiigazítják a gyártási ütemterveket, hogy minimalizálják a munkavállalókra, a beszállítókra, a vevőkre és a kereskedőkre gyakorolt hatást Európa szerte. Hozzátette, hogy a vállalat jelenleg nem tervez hasonló lépést más európai létesítményeiben.

Az indiai Csennai városban működő gyár január 14-én állt le három napra a tamil újév kezdetét jelző hindu ünnep (pongal) miatt. Itt egy héttel, január 24-ig hosszabbította meg a Ford a gyártás szüneteltetését.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Minden hír a koronavírus-járványról
hvg360 HVG360 2021. április. 16. 13:00

Élesben Velkey Györggyel: Leginkább túlsúlyos kamaszok kerülnek a gyermekintenzívre

Nincs olyan őrületes terhelés gyerekosztályokon, mint a felnőttekén – mondta a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója hvg360-nak. Velkey György arról beszélt, igaz vannak súlyosabb koronavírusos betegeik, közülük csak keveseket kell lélegeztetni. A Kórházszövetség elnökhelyettese úgy látja, bár a találkozásoknak van kockázata, a gyerekek szocializációja miatt is fontos, hogy mihamarabb visszatérjenek az iskolákba.