Január és november között 11 százalékkal emelkedett a hazai földrajzi jelzés nélküli (FN) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott (OFJ) borok értékesítési ára az egy évvel korábbihoz képest, míg az exporttermékek ára esett – írja a KSH adataira hivatkozva keddi számában a Világgazdaság.

A hazai piacon az OFJ jelzésű fehérborok feldolgozói értékesítési ára 8 százalékkal, 19 ezer forintra emelkedett hektoliterenként. A vörösborok és rozék közül az FN jelzésűek ára nem változott lényegesen, míg az OFJ jelzéssel ellátottaké csaknem 8 százalékkal, 26,7 ezer forintra emelkedett hektoliterenként – olvasható a lapban.

Ezzel szemben az exporttermékek ára esett.

Az FN és az OFJ jelzésű borok eladási ára január és november között 6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok értékesítési ára 10, az ugyanebbe a kategóriába tartozó vörösboroké és rozéké pedig 12 százalékkal csökkent.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott termékek közül a tokaji fehérborok belföldi értékesítési átlagára éves alapon csaknem 17 százalékkal, 92,4 ezer forintra nőtt hektoliterenként az első tíz hónapban. Exportátlagáruk ugyanakkor 2 százalékkal, hektoliterenként 58,8 ezer forintra csökkent.

A borexport mennyisége 37, az értéke 23 százalékkal emelkedett, vagyis az átlagár csökkent. A KSH adatai szerint az ország borimportja 2020. január és szeptember között 45,3 ezer hektoliterre csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, vagyis több mint a harmadával. A 42,9 ezer hektoliter importbor 95 százaléka palackban érkezett, ebben a kategóriában 7 százalékos volt a bővülés. A lédig borok importja drasztikusan visszaszorult, a behozott 2,39 ezer hektoliter a tavalyinak kevesebb mint 8 százaléka.