Kutatás bizonyítja, hogy mennyi minden múlik a vezető hozzáállásán.
Egy felmérés szerint azok a vállalatok, amelyeknek törődő és elkötelezett vezetői vannak, átlagosan 2 százalékponttal érnek el magasabb üzleti eredményt az átlaghoz képest. A Kincentric vizsgálatáról van szó, amelyből az is kiderült, hogy járványhelyzetben a vezetőknek nehéz döntéseket kellett hozniuk, teljesen új hozzáállásra, viselkedésre volt szükség a dolgozók lelkesítésére és motiválására.
Magyarországon a válság hatására a cégek 66 százaléka fagyasztotta be a munkaerő-felvételt, ötödük elbocsátásokról is döntött, 58 százalékuk pedig a költségcsökkentés részeként a képzési keretet is kisebbre szabta. Ugyanakkor a munkáltatók csaknem 40 százalékánál előtérbe került a munkavállalók jóllétét, a stresszkezelés támogatását szolgáló programok indítása, és új technológiák bevezetésére is hasonló arányban áldoztak a vállalatok. Ez utóbbi jelentősen növekszik a közeljövőben: 2021-ben minden második vállalat fog új technológiába fektetni, míg 61 százalék tervez a digitális megoldások gyorsabb bevezetésére koncentrálni. A stresszkezelést és a jólléti szolgáltatásokat 41 százalék szándékozik megtartani.
Júniusban a magyar vállalatok 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már a jövőre készülnek, kísérleteznek a válság utáni időszakban fenntartható működés megoldásaival, míg minden tizedik cég már be is vezetett néhányat ezekből az új programokból. Ezzel szemben 38 százalék vélte úgy, hogy kezelik a helyzetet, kivárnak és vissza szándékoznak térni a megszokott működéshez.
A Kincentric globális kutatásának eredményei is hasonló értéket mutatnak: világszinten a vállalatok 55 százaléka készül aktívan a jövőre, és 36 százalékuk tervezi a Covid utáni új normában is biztosítani majd az otthoni munkavégzés lehetőségét. Ez nagy szám, az előrejelzések szerint Európában még magasabb, 40 százalék lesz azok aránya, akik legalább részben home office-ban folytathatják a munkát. A megkérdezett HR-esek szerint globális szinten jól menedzselték a cégek a járványhelyzetet, 56 százalékuk fektetett munkavállalói jóllét szolgáltatásokba, mert belátták, hogy kezelni kell a krízishelyzet okozta pszichés nyomást is.