4,1 milliárd forint osztalékot fizetett tulajdonosainak 2019-es nyeresége után az Országos Dohányboltellátó Kft. (Odbe) – derül ki a cég beszámolójából. A tulajdonosok 2020. áprilisban vehettek kézhez 2,1 milliárd forintot, 2 milliárdot pedig már 2019-ben osztalékelőleg formájában, mivel már menet közben látszott, hogy az Odbe-nek jól alakul az éve. Ahogy 2015-ös létrehozása óta mindig jó éve volt a legelsőt leszámítva, az osztalékelőleg-fizetés ennek megfelelően bevett gyakorlat. Az Odbe állami koncesszió birtokosaként az összes nemzeti trafik kizárólagos beszállítója (legalábbis, ami a dohánytermékeket illeti).

Nagyon jó biznisz, csak nem az állam jár jól vele

A cég 2016 óta minden évben fizet osztalékot, eddig összesítve 13,7 milliárd forintot fialt. A monopólium persze nincs ingyen, az Odbe koncessziós díjat fizet érte az államnak. 2015 óta összesen 2, azaz kettő milliárd forintot. Ennek nagy részét (1,26 milliárdot) egyébként tavaly, a megelőző években így alakult a koncessziós díj mértéke:

• 2018: 392 millió forint,
• 2017: 200 millió forint,
• 2016: 148 millió forint.

Fülöp Máté

Vagyis a dohánymonopólium hétszer annyi pénzt hozott a konyhára tulajdonosainak, mint az államnak. A tulajdonosok 49–51 százalékos arányban a British American Tobacco magyar leánya, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. és a Tabán Trafik Kft., amely a hódmezővásárhelyi Sánta család érdekeltsége. Sántáékat Lázár János volt hódmezővásárhelyi polgármester és volt kancelláriaminiszter gazdasági holdudvarához szokás sorolni. Sánta János némileg visszás módon részt vett a Lázár irányítása alatt született trafiktörvény kidolgozásában: a törvénytervezet egyik változata az ő számítógépének digitális aláírását tartalmazta. Sánta visszautasította azt a feltételezést, hogy részben vagy egészében ő írta volna a törvényt, azt nyilatkozta, hogy csak véleményezte a tervezetet. Lázár János (miután a Miniszterelnökség élén Gulyás Gergely váltotta) 2018 vége óta a nemdohányzók védelméért felelős miniszteri biztosként küzd a magyarok egészségéért, a dohányzás visszaszorításáért – így elvileg tulajdonképpen azért, hogy minél jobban leszorítsa Sánta János dohánymonopóliumból származó osztalékát.

Az államnak az Odbe-ből nemcsak a koncessziós díjon keresztül van bevétele, a rendkívül sikeres cég természetesen társasági adót (egységesen 9 százalékos kulcsú nyereségadót) is fizet. Ez azonban nem valami hatalmas összeg, 2019-ben 166,6 millió forint volt, jóval kevesebb mint a 2018-as 230 millió. Az Odbe eredménye ugyanis kisebb volt 2019-ben, mint 2018-ban a jóval magasabb koncessziós díj következményeként. A társasági adót ugyanis az eredmény után kell fizetni, és mivel a koncessziós díj költség, csökkenti az eredményt, így a befizetendő adót.

Az Odbe árbevétele természetesen nőtt, nem is keveset: 671 milliárd forint volt. A megelőző években:

• 2018: 598 milliárd,
• 2017: 542 milliárd,
• 2016: 517 milliárd.

Sántáék átalakították a céghálót

Ami az Obde tulajdonosait illeti, a Sánta-érdekeltség Tabán Trafik háttere alaposan átrendeződött 2019 végén. Kisebbségi (20 százalékos) tulajdonosa a Ventas Coffee Kft. maradt. A Ventas amellett, hogy áttételesen az Odbe résztulajdonosa 100 százalékos anyavállalata a Continental Dohányipari Zrt-nek. Így nem meglepő módon a Ventas jól menő cég, 2019-et 1,3 milliárd forint adózott profittal zárta, 1,4 milliárd forint osztalékot fizetett tulajdonosainak (a cég fele a Sánta családé).

A Tabán Trafik többségi tulajdonosa 2019 végéig a Tradis Kft. volt, Sántáék azonban a tulajdonrészt apportálták egy másik cégükbe, a Volante Pro Kft-be. A kft 2020 áprilisában megszűnt, illetve egész pontosan beolvadt a nem sokkal korábban létrehozott, azonos nevű részvénytársaságba. A Tradis Kft-nek ugyanez lett a sorsa, szintén tavasszal: beolvadt a frissiben létrehozott Tradis Zrt-be – amely a Volante Pro Zrt. majdnem 100 százalékos tulajdonosa. A Tradis Zrt. tulajdonosai pedig Sánta János és fia.

Vagyis jelen állás szerint a Tabán Trafik többségi tulajdonosa a Volante, amelynek tulajdonosa a Tradis, amely Sántáék cége. Az Odbe-ből származó osztalék a Tabán Trafikon keresztül a Tradis Zrt.-be került.

Nyereséget hozott a dohánykövetés

A kormány 2015-ben államosította (és adta ki koncesszióba) a dohány-nagykereskedelmet, miután 2013-ban már államosította a kiskereskedelmet (akkor hozták létre a nemzeti dohányboltokat). A trafikokért egy állami cég, a Nemzeti Dohánykereskedelmi (ND) Zrt. felelős. Ennek életében fordulópontot hozott a 2019-es év, fennállása óta ugyanis először tudott nyereséget felmutatni (307 millió forintot). Beszámolójának tanúsága szerint a nyereség a kódkibocsátói tevékenyégből származó 1,2 milliárd forint bevételnek volt köszönhető.

MTI / EPA / Christian Bruna

Az ND korábban nem végezte ezt a tevékenységet, a kódkibocsátás ugyanis a 2019-ben elindított dohánytermék-azonosító kibocsátó rendszer (Dakir) működéséhez kapcsolódik. A dohánytermékek (unió által előírt) nyomkövetése azt jelenti, hogy minden dohánytermék (vagyis doboz cigaretta vagy tasak vágott dohány) egyedi azonosítót kap, ami alapján a Dakirban valós időben pontosan tudni lehet, éppen hol jár a gyártóstól vagy a behozataltól a raktározáson keresztül a trafikba érkezésig. A vonatkozó kormányrendelet szerint az ND csomagolásonként 2-5 forint (gyűjtőcsomagolásonként 5-10 forint) díjat számlázhat az azonosítókért.

A Dakir lefejlesztésére és üzemeltetésére kiírt közbeszerzést az informatikai tenderek üdvöskéje, a 4iG nyerte 2019 májusában – a cég akkor még Mészáros Lőrinc érdekeltsége volt, azóta Mészáros exjobbkeze, Jászai Gellért vette át. Az ND 4 milliárdos irányárral írta ki a közbeszerzést, a 4iG 5 milliárdért vitte el. Ez egyben azt is jelenti, hogy az Odbe-től négy év alatt beszedett bő 2 milliárd forint dohánykereskedelmi koncessziós díj a dohánykövető rendszer költségeit sem fedezte.

A kormány Koncessziós Irodát létesít Rogán alatt

Az állami koncesszió szemmel láthatóan sokkal jobb biznisz az Odbe tulajdonosainak és a kormányközeli vállalkozásoknak, mint az államnak. Ezt (és néhány más koncessziót, mondjuk a kaszinókat) szem előtt tartva nem tűnik ördögtől való lépésnek, hogy a kormány Koncessziós Irodát hoz létre. Ennek alapvetően az állami koncessziós tevékenységek egységes szakmai keretének megalapozása és létrehozása lesz a feladata, mind általában véve, mind egyes ügyekben. Továbbá koordinátorként kapcsolatot tart majd az állami koncessziók államigazgatáson belüli gazdáival és kedvezményezettjeivel.

Túry Gergely

Az már furcsább, hogy az irodát Rogán Antal propagandaminiszter kabinetirodáján hozzák létre, nem pedig Mager Andrea állami vagyonért felelős miniszter fennhatósága alatt. Az még furcsább, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter így egyedi kormánydöntések alapján jogosult lesz az állam nevében a koncessziós pályázatok kiírására, elbírálására és a szerződés megkötésére. Alapesetben ezek a jogok az adott állami tevékenységben illetékes szakminisztereket illetik, és meg kell szerezniük az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértését. Az új szabályok szerint Rogán Antal egyes esetekben egy személyben intézkedhet.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón a hvg.hu kérdésére azzal indokolta a koncessziók Rogán alá szervezését, hogy "a kormány így döntött", illetve hogy Mager Andrea tárca nélküli miniszter Rogán "minisztériumához tartozik", ezért a két döntés [mármint, hogy Rogán vagy Mager alá szervezik a koncessziókat – a szerk.] "nagyon nem tér el egymástól". Mondjuk mindez így persze nem igaz, Mager Andrea ugyan tárca nélküli, de miniszter, saját államtitkárokkal, rendeletalkotási jogkörrel stb. És a jogszabályok szerint csak annyiban "tartozik" Rogán minisztériumához, hogy "tevékenységét a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti".

Igaz, Rogán Antalnak van tapasztalata, ha nem is kimondottan koncessziók, de állami megbízások utóbb minimum megkérdőjelezhető kiosztása és menedzselése terén. Ő volt az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, amikor pályáztatás nélkül kiválasztották azokat a cégeket, amelyek a Rogán kezdeményezésére bevezetett letelepedési kötvényeket forgalmazhatták. Ezek jórészt offshore hátterű, átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú cégek voltak, akadt köztük olyan, amelyiket sikerült áttételesen a Fidesz háttéremberéhez és Rogán régi ismerőséhez, Habony Árpádhoz kötni. Az biztos, hogy milliárdokat kerestek a kötvények kezelési költségein. Az nem világos, a magyar állam a kötvénybizniszen mennyit bukott.