Kovács Gábor
Szerzőnk Kovács Gábor

Hasznos dolog az ingyenes állami informatikai alapoktatás, de programozó ettől senkiből sem lesz, a karrierváltáshoz kevés. A kormány azt ígéri, fognak ráépülni szakképzések, de egyelőre nem tudni, milyenek és milyen keretek közt. Mindenesetre elkezdeni, kipróbálni nem árthat.

Péntek délig lehet jelentkezni az állam által finanszírozott ingyenes, online informatikai alapozó oktatásra. Az érdeklődés hatalmas, az „Újratervezés” névre keresztelt internetes kurzusra egy nap alatt 15 ezren jelentkeztek, egy hét alatt pedig már 37 ezren. Persze nem meglepő, hogy a lakosság lelkesen regisztrál bármire, amit ingyen adnak – az még a jövő zenéje, a több tízezer indulóból hányan maradnak majd a végére.

Jó, bár nem világos, mire lesz jó

Örvendetes hír, hogy a magyar állam elkezd foglalkozni a programozó(át)képzésekkel – mondja a hvg.hu-nak Langmár Péter, a Green Fox Academy programozóiskola egyik társalapítója. A már meghirdetett alapképzés az elérhető információk alapján nem lesz elég a karrierváltáshoz, önmagában elsősorban azoknak nyújthat majd segítséget, akik az eredeti szakmájukban akarnak maradni, de fejleszteni akarják digitális készségeiket. A képzés nagyon az alapoktól indul, de ez nem baj, tömegeket csak így lehet bevonni – a tananyag végén azonban már „valós programozói alapismeretek” szerepelnek. A nyilvánosságra hozott kormányzati tervek szerint az alapképzést teljesítők számára magasabb szintű szakképzéseket fog kínálni az állam, de hogy pontosan milyen formában és milyen keretek közt, azt egyelőre nem tudni.

A kormány mindössze annyi konkrétumot árult el, hogy az augusztusban induló további képzésekre igényelhető lesz a koronavírus-válság kapcsán bevezetett, 1,2 millió forintos, szabad felhasználású Diákhitel Plusz.

Közel 50 ezren váltak munkanélkülivé egyetlen hónap alatt

Április végén már 330 ezren kerestek munkát. A számuk egy hónappal korábban 281 ezer volt, egy éve pedig 155 ezer.

Magyarországon már most több, intenzív rövid ciklusú informatikai képzéseket nyújtó iskola (úgynevezett bootcamp) működik piaci alapon. Az állam belépése elszívhat diákokat az iskoláktól, de ki is egészítheti az általuk nyújtott képzéseket, a területen működő szereplők abban reménykednek, jó együttműködés fog kialakulni.

Informatikusból hiány van, junior programozóból már nem annyira

A mai napig igaz, hogy az országban kevés az informatikus, bár a bootcampek szempontjából az az elsődleges kérdés, hány pályakezdő junior szakembert tudnak felvenni a cégek – őket ugyanis a vállalkozásoknak még integrálniuk kell. A három nagy bootcamp végzettjei szinte kivétel nélkül el tudtak helyezkedni a munkaerőpiacon – derül ki az iskolák átvilágítása alapján, az IVSZ Szövetség a Digitális Gazdaságért érdekvédelmi szervezet által készített audit jelentésből.

A járvány természetesen új helyzetet hozott, összességében lelassult az újoncozás a vállalatoknál, de nem lehet általánosítani, akad olyan cég, amelyik egyáltalán nem vesz fel új embereket, és olyan is, amelyik bővít – mondja Langmár Péter. A jelenlegi helyzet pedig nem változtat azon a trenden, hogy egyre több IT-szakemberre lesz szükség a piacon, illetve egyéb munkakörökben is egyre fontosabbak a digitális készségek, sőt akár az alapfokú kódolási ismeretek.

Képünk illusztráció
Reviczky Zsolt

Nem való mindenkinek

Azért érdemes megjegyezni, hogy a lemorzsolódás elég nagy volt az iskolákban, az audit tanúsága szerint 2015 és 2019 között összesen 2093 hallgatót vettek föl, közülük 448 nem fejezte be a képzést. Ennek nyilván számos oka lehet egyéntől függően. Az egyik általános szempont, hogy a kódolás nem való mindenkinek, „a gépek sajátos módon gondolkoznak” – ahogy egy programozó fogalmaz –, erre nem mindenki tudja átállítani az agyát. Érdemes ezért először valamilyen ingyenes online képzés, oktató alkalmazás segítségével belekóstolni a kódolásba, hogy kiderüljön, megéri-e komoly összeget invesztálni egy fizetős oktatásba. A nyolchetes ingyenes állami alapoktatás erre is alkalmas lehet.

Az, hogy a kódolás nem való mindenkinek nem jelenti, hogy ne lehetne szinte bármilyen háttérrel, szinte bármilyen életkorban belevágni. Az IVSZ-audit eredményei szerint a legtöbb végzős a vendéglátásból érkezett a kódoláshoz – és ez még bőven az előtt volt, hogy a koronavírus padlóra küldte a turizmust. De nagyon sokan érkeztek adminisztratív vagy kereskedelmi területen szerzett munkatapasztalattal, illetve műszaki-, bölcsész- és gazdasági előképzettséggel.

Pexels

A kódolás ma már szakmunka

A végzősök a szerzett tudással számos IT-szakterületen, munkakörben tudtak elhelyezkedni, nagy részük szoftver- és alkalmazásfejlesztési, illetve tesztelési területeken dolgozik. A végzettek döntő többsége a korábbinál jóval kedvezőbb jövedelmi viszonyokról számolt be. A jelentkezők több mint fele 300 ezer forint alatti bruttó bérrel rendelkezett a jelentkezéskor, a képzés után viszont a válaszadók háromnegyede bruttó 300 és 600 ezer forint közötti kezdő fizetésről számolt be.

Mire vége a karanténnak, akár informatikusok is lehetünk?

Néhány hónap alatt senkiből nem lesz ugyan informatikus, de az úgynevezett bootcamp cégek szerint egy határozott lépést tehetünk ez irányba. A cégek gyorsan átálltak a karanténhelyzetre, sőt van, amelyik ingyenes képzést indít, van, amelyik távsegítséget nyújt a pedagógusoknak a digitális átálláshoz.

A bootcampek persze nem programozó matematikusokat képeznek, mint a felsőoktatási intézmények, hanem olyan szakembereket, akik képesek egy-egy speciális terület eszközeit használni, ismerik a kurrens technológiákat, munkafolyamatokat, képesek gyorsan tanulni, így a piac változásával új technológiákat elsajátítani. A programozási feladatok nagy része napjainkban már szakmunka – hangsúlyozza Langmár Péter –, nem pedig tudományos kutatómunka, de a két terület jól megfér egymás mellett, mindkettőre szükség van.