A koronavírus miatti veszélyhelyzet megnövelte a távmunka és a home office alkalmazását Magyarországon, amelyek lehetőségét a hazai szabályozás teljeskörűen biztosítja – nyilatkozta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Hozzátette ugyanakkor, hogy

a cégek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a védekezés második szakaszában mikor, milyen körben vezetik be ismét a munkahelyi munkavégzést.

Bodó arra is felhívta a figyelmet, hogy amíg a járvány jelen van Magyarországon, a fertőzés elleni óvintézkedések betartása továbbra is fontos.

"A cégeknek akkor érdemes a tevékenységi köreiket, működési sajátosságaikat, a dolgozóik munkakörét figyelembe véve a távmunka mellett dönteniük, ha ez nem jelent gátat a munkavállalók feladatainak elvégzésében" – közölte.

A fertőzési kockázatok mérséklésének fontos eszköze a személyes találkozások számának csökkentése, így ha megoldható, Bodó szerint

a távmunka fenntartása az egészségügyi védekezés szempontjából is javasolt.

"Ha az elmúlt hónapok tapasztalatai kedvezőek, és a vállalkozások hosszú távú működőképességét és a munkavállalók feladatellátását a távmunka nem rontja, hasznos lehet továbbvinni ezt a bevált működési módot" – tette hozzá Bodó Sándor.

A kijárási korlátozással összefüggő rendelkezések ugyanakkor a kezdetektől az első helyen említik a lakhelyelhagyás alapos indokai között a munkavégzést.

Az otthoni munkavégzésre a munka törvénykönyve nem tartalmaz konkrét szabályokat, így korlátozó rendelkezéseket sem rögzít. A munkáltatók az otthoni munkavégzés részletszabályait a munkavállalóval kötött megállapodásban rögzíthetik, vagy belső szabályzatukban tehetik megismerhetővé.

Bodó Sándor szerint a munkahelyvédelmi bértámogatás igénybevételét ezek a foglalkoztatási formák nem befolyásolják, a munkahelyek megőrzését szolgáló segítség távmunka és otthoni munkavégzés után is kérelmezhető.