Egy Nobel-díjas kutató már letette az elméletet az asztalra, miképp lehetne neutronforrást megtalálni ahhoz, hogy a nagyon hosszú felezési idejű radioaktív hulladékot is tárolni lehessen. Az alkímiát idéző transzmutációs eljárás már nem ismeretlen, de a gyakorlati megvalósítást nehezíti, hogy az eljáráshoz szükséges neutront nukleáris reaktorokban állítható elő. A Nobel-díjas Gerard Mourou egy japán társával olyan javaslatot dolgozott ki, amely lézeres gyorsításon alapuló eljárással nyerne neutront.

Ennek a kulcskérdésnek a megoldására indulhat egy kutatás, amelyben a Szegedi Tudományegyetem is részt vesz, az amerikai és francia intézmények kutatóival együtt a szegedi ELI – ALPS kutatóközpont lézerrendszerét használnák fel - írta közleményében a Szegedi Tudományegyetem.

A nukleáris hulladék kezelésében speciális kihívást jelent a hosszú élettartamú komponensek tárolása. A néhány 100 évnél rövidebb felezési idejű anyagok esetében ez megoldottnak tekinthető. A problémát a jóval hosszabb felezési idejű anyagok évezredes távlatban is biztonságos elhelyezése jelenti, ennek módja lehet az ún. P&T (partitioning and transmutation) eljárás. A partícionálás során a nukleáris hulladék különböző komponenseit szétválasztják, majd ezek közül a hosszú felezési idejűeket transzmutációval átalakítják. Az anyagot például neutronbesugárzásnak teszik ki, aminek hatására az stabil vagy gyorsan lebomló maggá, magokká alakul.

Az előbbi folyamatokhoz szükséges neutronlézeres eljárásokon alapuló kutatás indulhat el a francia, amerikai és magyar részvétellel. A nemzetközi együttműködésről Palkovics László, a innovációs miniszter írt alá szándéknyilatkozatot az Egyesült Államokban. A kutatáshoz a magyar állam is hozzájárul 3,5 milliárd forinttal.