A falvakban nem is álmodnak állandó háziorvosról, de azért pályáznak a kormány faluprogramjának 11 milliárd forintos eszközbeszerzési, fejlesztési csomagjára. A pénzcsapok megnyitásától azonban nem lesz több orvos, legfeljebb takaros, de üres rendelő.
"Jaj, édesem, én éjszaka félni szoktam, mi lesz, ha rosszul leszek. Azért csak jobb volna, ha itt lakna a faluban az orvos. Régen volt."
A Nagylakon élő Rozália néni már alig emlékszik, hogy mikor is volt saját orvosa a falunak. Régen. A csongrádi településen ötszázan élnek, 2004 óta nincs állandó orvosuk. A román határ melletti kis faluban a rendelőt egy magáncég támogatásával tíz évvel ezelőtt felújították,
naponta két órát rendel két háziorvos felváltva.
Az egyik nyolc kilométerről, Magyarcsanádról jár Nagylakra, a másik pedig a tizenegy kilométerre levő Apátfalváról ingázik.
Ez így megy több mint tíz éve. Hiába juthatnak milliókhoz az üres praxisokra jelentkezők, sok kis faluba így sem jutott orvos, Nagylakra sem. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ márciusi adatai szerint 399 a tartósan üres praxisok száma, sok javulást nem mutat az előző évekhez képest annak ellenére, hogy milliókkal támogatják az ellátatlan körzetekre jelentkezőket.
Öt évvel ezelőtt indult el a háziorvosok letelepedési támogatása. Egy legalább egy éve tartósan betöltetlen praxis megvásárlásakor 12 millió, egy már több mint három éve üres helyet megpályázva pedig már 20 millió forint jár a háziorvosnak, de a praxisjog megvásárlására is igényelhető négymillió forint hitel. Ehhez jöhet még a Magyar Faluprogramban a rendelők, a szolgálati lakások felújítására, eszközök beszerzésére elkülönített 11 milliárd forint. Ebből ötmilliárd forintra pályázhatnak, hogy szolgálati lakásokat újítsanak fel, négymilliárd forint pedig a rendelőkre fordítható. A felújításokra legfeljebb 30 millió, az új, többfunkciójú épületekre pedig akár 125 millió forint is megpályázható.
Az igényeket, a terveket április végétől lehet benyújtani egy hónapon keresztül, és két hónapon belül el is bírálják azokat. Tehát újabb milliók juthatnak a csábításra, de ettől még nem lesz több háziorvos. Ennek ellenére biztosan pályáznak azok a települések is, ahol aligha van remény arra, hogy odaköltözik, vagy legalábbis az állandó ellátásra köt szerződést egy orvos.
Aligha jön ide orvos négyszáz lakosra
"Mi nagyon elégedettek vagyunk, az ellátásunk biztosítva van teljes mértékben" – ezt már nem Rozi néni, hanem egy másik, középkorú asszony mondja Nagylakon a hvg.hu riporterének. Ezt egyébként többen is megerősítik, legfeljebb néhányan azzal egészítik ki, hogy az biztos jobb volna, ha nem felváltva két, hanem csak egy orvos ügyelne, mert így előfordul, hogy az egyikük hétfőn megvizsgálja a beteget, csütörtökre visszarendeli, de akkor már a másik orvos ellenőrzi. Nagylakon azért úgy tűnt, hogy belerázódtak a tizenöt éve tartó orvosnélkülözésbe, a helyettesítők pedig bírják az iramot.
Az influenza feladta a leckét, de egyébként nyugodtan megy minden
– magyarázza Aboul-Hosn Hussein. Annyit azért megjegyez a Magyarcsanádról átjáró háziorvos, hogy a kétórás rendelés után neki még van kötelezettsége, készenlétben kell állnia, ha hívják, akkor jönnie kell.
A praxisjog egyébként az önkormányzaté, amelynek havonta egymillió forintba kerül a kétórás napi rendelés fenntartása rezsivel, az asszisztens bérével, és az orvosokkal kötött szerződéssel együtt.
"Tervezzük, hogy beadunk egy pályázatot, szeretnénk kibővíteni a rendelőt úgy, hogy megfeleljen az ÁNTSZ követelményeinek, és jó lenne egy elkülönített gyermekorvosi és fogorvosi részleg is" – mondja Locskai Zoltán, Nagylak polgármestere, aki bízik abban, hogy egyszer mégiscsak lesz orvosa a falunak, ha nem egy-két éven belül, de hosszabb távon talán. Bővítésre szeretnének pályázni, a rendelő épülete nem szorul felújításra.
Orvos nincs, hiába lesz csilivili rendelő |
Kásler Miklós Emmi-miniszter becslése szerint 100-130 rendelő újulhat meg, és az egyéb, tehát szolgálati lakásra, illetve eszközbeszerzésre fordítható forrásokból pedig 6-700 településre juthat. Megkerestünk néhány önkormányzatot, ahol Nagylakhoz hasonlóan, nem ötezernél, hanem ötszáznál is kevesebben laknak. Úgy tapasztaltuk, hogy többen is beadják a fejlesztési pályázatokat, holott sok remény nincs arra, hogy orvos költözne a faluba. A körzethez tartozó lakosok után kapott pénzből egyetlen doktor sem tudná működtetni a praxisát, hiába a szuperrendelő és szolgálati lakás. A szabolcsi Nagyszekeresen viszont 2010-ben épült rendelő, nincs szükségük újra, csak orvosra, az viszont nem jelentkezett eddig. Karácsony Sándor, a falu polgármestere nagyon aggódik, mert a tavaly nyugdíjba vonult orvosuk Fehérgyarmaton is dolgozik, náluk is helyettesít, és mivel Nagyszekereshez három másik falu is tartozik, összesen 1800 lakossal, így túl nagy teher nehezedik rá. |
Akik kimaradnak, pedig benne vannak a slamasztikában
"Egy éve árulom a praxisomat, de még csak egy telefonhívást sem kaptam" – mondta megkeresésünkre Szegvári Péter, Mezőhegyes egyik háziorvosa. A 35 éve praktizáló háziorvos bukhatja a millióit, amelyeket évtizedek alatt költött a praxisára, ugyanis ha fél évig nem tud túladni rajta, akkor az átszáll az önkormányzatra, ingyen. Szegvári tavaly jelezte a NEAK-nak, hogy nyugdíjba vonulna, de nem talált vevőt a Békés megyei Mezőhegyesen működő praxisára, most még márciusban meghirdette három és félmillió forintért, de nem reménykedik már. "Minek is venné meg most az, aki fél év múlva ingyen is viheti, de ha még egy kicsit vár, akkor egy év után tartósan üresnek számít, akkor meg még kaphat is egy csomó pénzt, nemhogy fizetnie kelljen" – vázolja a paradox helyzetet az idős orvos.
Mezőhegyes polgármestere sem boldog, legfeljebb abban bízhat, hogy az ingyen megszerezhető praxis idecsábíthat valakit. A most megpályázható támogatásokból a település kimarad, mert éppen 5106 lakosa van, a 11 milliárdos fejlesztési programot pedig ötezer lélekszámúnál kisebb településekre szabták. Pedig nincs nagy különbség, hiába élnek ott többen, Mezőhegyes sincs jobb helyzetben a hátrányos helyzetű térségben, mint a szomszédos kistelepülések. Azt még a praxisát áruló mezőhegyesi orvos teszi hozzá, hogy hiába fejleszti az állam a Mezőhegyesi Ménesbirtokot, ott inkább csak korszerűsítenek, ennek eredményeként pedig nem felvesznek, hanem elküldenek embereket. Ha pedig csökken az ellátottak száma, minek az orvos? – zárja a mondandóját.