„A hatéves bérmegállapodás első két évében, amikor a minimálbér 24, a garantált bérminimum pedig 40 százalékkal emelkedett, a bértorlódás miatti béremelési kényszer a hazai vállalkozások harmadát érintette, és minden negyedik cég elhalasztotta a beruházását, hogy tudja tartani a béremeléseket” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Perlusz szerint a cégek többsége az idén is érintett lesz a béremelésben. Pozitívum, hogy tavaly nem nyílt tovább az olló a bérek terén, és az idei 8 százalék körüli emelések a cégek számára is tarthatók lesznek.

Jelenleg kb. 800 ezer ember a garantált bérminimumot, további 300 ezer pedig a minimálbért keresi. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt közvetlenül főként az Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön és a dél-dunántúli régióban nőhetnek az idén a fizetések.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint „a minimálbér és a garantált bérminimum emelése pluszterhet ró a cégekre, a járulékcsökkentés pedig enyhít ezen egy keveset”.

Rolek szerint a munkaerőhiány és a minőségi elvárások a munkavállalóknál bértorlódást eredményeznek, hiszen aki tavaly a törvényben meghatározott legkisebb bérnél többet keresett, úgy érezheti, hogy annak növekedése miatt neki is nagyobb kompenzáció járna, ebből pedig komoly konfliktusok adódhatnak.