Vállalkozás hvg.hu 2018. december. 11. 10:28

Jól vizsgázott a farkastörvény Macronéknál

A francia vadászati és vadgazdálkodási szövetség (ONCFS) közzétette friss jelentését a farkasállományról. Az alapos felmérések szerint már 72 falka járja a francia vidékeket, főleg az Alpok és Provence tájait, de az ország középső részeiben is egyre többen vannak.

Idén év elején az ONCFS még csak 430-ra becsülte az állományt, de a legújabb adatok szerint jövő tavaszra a Franciaországban vadon élő farkasok száma eléri az 500-at. Az állatvédők szerint ez az a kritikus szám, amely kb. száz évre garantálja a faj megmaradását. A korábbi tervek szerint ezt a félezres határt csak 2023-ban érték volna el. A legutóbbi „farkastörvényt”, vagyis a faj védelmét szolgáló intézkedési csomagot még ez év legelején, Nicolas Hulot, az azóta lemondott környezetvédelmi miniszter kezdeményezte.

A farkasokat Franciaországban szinte teljesen kiirtották a XX. század elejére. Az állatvédők nyomására kezdték védetté nyilvánítani a kilencvenes évek elején az olasz Alpokból francia területre tévedt első farkasfalkákat. Azóta alaposan megváltozott a világ. Az utóbbi években kb. 20 százalékos volt a farkasok szaporodási rátája. Közben persze nőtt a ragadozók által a nyájak ellen végrehajtott támadások száma is. 2000-ben 1400, 2004-ben 3000, 2016-ban 10 ezer, 2017-ben 12 ezer juhot, kecskét ejtettek el a farkasok. Ez így soknak tűnik, de vannak más szempontok is.

A farkasokat a természetes növényzet védelme miatt telepítették vissza Franciaországba, nem kis részben az amerikai tapasztalatok alapján. A tengerentúlon is kiirtották a farkasokat a huszadik század elejére, viszont a túlszaporodott növényevők sivataggá tették a korábban zöld vidékeket. A farkasok visszatelepítése hozta a megoldást Amerikában, és ennek a jelei látszanak Európa erdeiben is. Persze az állattenyésztő lobbi nagyon erős. Szerintük már eddig is több mint 500 farkas élt szabadon Franciaországban, és pusztítja a nyájakat. Az állam jelenleg évente csak 40 farkas kilövésére ad engedélyt. De kártérítést fizet a farkasok által megölt juhok után. Persze csak akkor, ha a tenyésztő védi a nyájat, például nagy kutyákkal vagy kerítéssel. Az állam a védelmi költségek 80 százalékát is fedezi.

A tenyésztők persze még ezzel is elégedetlenek, ők kiirtanák az összes farkast. Miközben a bizniszük milliárdos: a francia juhállomány a legóvatosabb becslések szerint is 7,2 milliós, és ez a világ egyik legjobb áron eladható húsa. Ráadásul a milliárdos hasznot kaszáló ágazat tavaly még 22 millió eurós kártérítést is kapott a francia államtól. Szóval a farkasok elleni hisztéria vélhetően csak arra jó, hogy egy szuper profitábilis üzletág hasznát még tovább tudja növelni, a vadállatok iránti ösztönös emberi ellenszenv alapján. Holott a farkasok hasznosan hozzájárulnak az ember számára is nagyon fontos biodiverzitás fenntartásához. (via FranceInfo, AFP)
Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.