„Még februárban tettem fel az ülésen a Dél-Békés Jövőjéért Szövetség munkájával kapcsolatban, amelynek elnöke Simonka György, és amelynek az önkormányzatunk is tagja. Dávid Zoltán, polgármester, bár néhányszor megismételtem a kérdést, egyszer sem válaszolt” – magyarázta Füvesi Sándor, szocialista képviselő, miért is unta meg, hogy nem kapnak semmiféle tájékoztatást annak a szövetségnek a tevékenységéről, amelynek a város is alapítója. Végül a képviselő szeptemberben, írásban a Békés Megyei Kormányhivatalhoz fordult, amely az önkormányzat törvényes működése felett is őrködik.

A kormánymegbízott nevében a főosztályvezető válaszolt, az állásfoglalás az önkormányzati törvényre hivatkozva azt írta a polgármesternek, hogy harminc napon belül mindenképpen választ kell adnia a képviselő kérdéseire.

Füvesi Sándor szocialista képviselő kérdése egyébként a Dél-Békés Jövőjéért Szövetségre vonatkozott, amely azután alakult meg főként az orosházi és a mezőkovácsházi járás önkormányzatainak a részvételével, amelyeket Simonka maga mögé állítva szembefordult más Békés megyei településekkel még 2016-ban, hogy a ciklus uniós forrásainak nagyobb részét a Viharsaroknak megszerezze. Nem is jártak rosszul a Simonkát támogatók, hiszen a legkisebb települések is több százmillió forintot költhetnek el fejlesztésekre, szociális programokra. Persze a legtöbb pénzt Simonka faluja, Pusztaottlaka zsebelheti be, 1,7 milliárd forint jut a nyolcszáz lelkes településre, erről nyáron itt írtunk.

Simonka a Kánaánt a kétszáz szakemberrel és munkacsoportok munkájával magyarázza, szerinte az eredményeket a Calendula program hozta, aminek természetesen a parlamenti képviselő az ötletgazdája. Bármi történik a térségben, utat újítanak fel, vagy éppen iskolát, akkor azt Simonka nem mulasztja el megjegyezni, hogy mindez a Calendula programnak köszönhetően jött létre.

Ezért is szeretett volna tájékoztatást kérni az orosházi szocialista képviselő a szövetség munkájáról, amely a Calendula terven dolgozik. A szövetség 18 millió forintból gazdálkodik, évi 2,5 millió forint a személyi ráfordítás költsége, így a fantáziát kevésbé megmozgató összegeket emészt fel a szervezet működése. A szakértők és munkacsoportok tevékenysége, amelyek eredménye a pályázatok benyújtása, és azok megvalósítása, már érdekesebb lehetne. Egy ilyen programról tavasszal írtunk, amelyből kiderült, hogy olyan alapítvány nyert több százmillió forintot egy felzárkóztató programra, amelynek a székhelye egy használaton kívüli bódé. A kormányhivatal véleménye az volt, hogy a szövetséggel kapcsolatosan, mivel annak tagja a város, köteles tájékoztatást adni a polgármester, de a szövetség munkatársairól nem, mivel azok nem az önkormányzattal állnak szerződésben, erről nem köteles válaszolni még a polgármester sem.