A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint az uniós mezőgazdaság a világ egyik vezető élelmiszer-termelője, ekként pedig több mint 500 millió uniós polgárnak nyújt élelmezésbiztonságot – olvasható a Világgazdaságban. A NAK szerint az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Mercosur és az Európai Unió tervezett megállapodása súlyos hátrányba hozná az európai agrártermelőket.

Az ágazat 22 millió ember számára biztosít munkát, sőt a szélesebb körű élelmiszerszektorban – a mezőgazdaságon kívül az élelmiszer-feldolgozásban és a hozzá kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató iparágakban – összesen mintegy 44 millió munkahelyet teremt.
Az uniós mezőgazdaságot érő hatások vizsgálatakor pedig az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az EU gazdálkodó közössége nagyon büszke és elkötelezett módon viszonyul termelési modelljéhez. A NAK leszögezi, hogy semmilyen körülmények között nem tudja elfogadni e normák gyengülését.

A dél-amerikai országok EU-ba irányuló eladásainak értékben körülbelül a felét olyan élelmiszerek képezik, mint a hús, a szója, a kávé és a feldolgozott termékek, míg Európa elsősorban ipari termékeket küld a Mercosur-államokba. A NAK attól fél, hogy a kereskedelmi megállapodás negatív hatással lenne versenyképességre az érzékenyebb mezőgazdasági termékek (pl. a marhahús, a baromfi, a cukor és a narancslé) kapcsán, de a sertéstartók, a méhészek a csemegekukorica-termelők, valamint az etanol- és a bioüzemanyag-termelők is hátrányba kerülhetnek. A NAK szerint komoly különbségek vannak az állatjóléti és élelmiszer-biztonsági szabályozásban is.

Vannak azonban szakértők, akik szerint a NAK érvelése sántít. El kell ugyanis fogadni, hogy a mezőgazdasági munkahelyek megszűnése az eddigi ütemben fog folytatódni, és nem a dél-amerikai áruk kizárása, hanem arra kellene koncentrálni, hogy az az ottani exportőrök is betartsák az uniós állategészségügyi és állatjóléti normákat. Az dél-amerikai, folyamatosan bővülő felvevőpiaca lehetne a magyar élelmiszereknek.