Vállalkozás hvg.hu 2018. május. 23. 16:53

Ismerősök és rokonok is szépen keresnek Matolcsy épülő egyetemén

Akár 40-50 milliárd forintba is kerülhet Matolcsy György nagy álma, a kecskeméti egyetem fejlesztése.

Az ország egyik legnagyobb állami projektje lehet Matolcsy György álma, a kecskeméti egyetem új campusa – írta az e heti Magyar Narancs. A lap úgy számol, körülbelül 40-50 milliárd forintba kerülhet a fejlesztés. Eddig arról volt szó, hogy 12 milliárd forintból ki lehet hozni az építkezést, de mint kiderítették, ez főként az első épület költségeit jelenti csak, ezen kívül van még négy épület.

Szemerey Szabolcsról, a campus építését koordináló KEDO Zrt. vezérigazgatójáról a lap közérdekű adatigényléssel kiderítette, hogy mennyit keres: nettó 1,064 millió forintot.

Azt a jegybankelnök elismerte, kecskeméti kötődésének is szerepe van abban, hogy épp ott épül fel most új egyetemi városrész. Az egyetem szempontjából két fontos szervezet van Kecskeméten: a 30 milliárdnyi vagyont tulajdonló jegybanki alapítvány, a PADMA, valamint a jegybanki alapítványok által létrehozott, az építkezést koordináló Kedo Zrt. Mindkét helyen közpénzből fizetik a munkatársakat, akik nem egy esetben rokonok is – írta a lap. A városban pedig a két legnagyobb közpénzforrást a Matolcsy-Szemerey család kezeli, Szemereyné Pataki Klaudia polgármesterként, férje, Szemerey Szabolcs pedig a Kedo Zrt. vezérigazgatójaként. (Szemerey Szabolcs Matolcsy unokatestvérének, Szemerey Tamásnak egy másik ágról származó unokatestvére.) Azt a hvg.hu már korábban megírta: Kecskeméten évek óta egy jól behatárolható kör jut a zsíros falatokhoz.

hvg

Az egyetem Gazdaságtudományi Kara 2016 óta működik, közel harminc olyan tanárral, akik nemrég még a Budapesti Műszaki Egyetemen oktattak. Egy másik vidéki egyetem tanára annyit tett ehhez hozzá: „egy jól működő kart felépíteni hosszú évekig tart, és ezt nehéz megcsinálni Pestről ingázó intercityprofesszorokkal”.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.