Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A robotok, a szövetkezetek, vagy az Európán kívülről jövő munkások oldhatnák meg a mezőgazdaságban is dühöngő munkaerőhiányt. A robotok drágák, a szövetkezéstől frászt kapnak a gazdák. A messziről jövő vendégmunkások alkalmazását az idegengyűlölet igencsak megnehezíti. Még a szomszédból érkező kevés vendégmunkásnak is időnként feketepólósokkal kell szemezniük, mint Medgyesegyházán.
Alig vagyunk már, itt, Medgyesegyházán olyan százötvenen lehetünk, de korábban háromszor ennyien is jöttünk
– mondja az Erdélyből érkezett Gyuri, aki feleségével egy helyi gazdánál „dinnyézik”, jelenleg a kiültetést végzik, aztán később jön a szüret. „Hat-hét éve járunk ide, tavasszal jövünk, őszre hazamegyünk Ákosra. Kapunk ételt, szállást, rendesen bánnak velünk” – folytatja az erdélyi (ha igazán pontosak akarunk lenni, akkor partiumi) férfi, aki szerint az ezerlelkes faluban odahaza semmiféle munka nincsen, ezért is hajlandók 250 kilométert utazni, de a többségük még ennél messzebbre is vonatozik. „Most sokan odébbálltak, mentek a Dunántúlra, vagy még odébb, Németországba, Ausztriába” – folytatja a férfi. „Többet ugyan nem kapunk, mint tavaly, 6-700 forintot egy órára. Majd a szedéskor több lesz” – mosolyog Gyuri.
Miközben beszélgetünk, mögöttünk már sorakoznak a feketepólós legények, akik állításuk szerint azért jöttek, hogy jelenlétükkel is rendre utasítsák a helyiek között szerintük félelmet keltő külföldi vendégmunkásokat. Aztán el is indult a csapat a kisváros utcáin, de egy vendégmunkásra sem akadtak. Azt egyébként már a gyülekező feketepólósokkal szemben levő kocsma előtt is hallottuk az előtte iszogatóktól, hogy az idén még a tavalyinál is kevesebben jöttek dolgozni, bajban vannak a helyi gazdák.
Nem csak a Békés megyei dinnyések vannak gondban, hanem az országban mindenütt problémát jelent a zöldséggel, gyümölccsel foglalkozók számára a munkaerőhiány. Vízválasztóhoz érkeztek a gazdálkodók: vagy megvásárolják a drága technológiákat, vagy tovább küszködnek azzal, hogy napszámosokat kerítsenek egyre magasabb órabérért.
Kényeztetik a napszámosokat, de sokszor hiába
„A szedés a legnehezebb, mivel ugyanakkor indul be a kukoricacímerezés is, és tőlünk elszippantják egy pillanat alatt a munkásokat” – magyarázza Kovács Zoltán, a Dinnyetermesztők Szövetségének alelnöke. „Akkor majd összekaphatjuk magunkat, sokan fognak buszokkal Romániából is hozni munkásokat, de muszáj, mert tavaly sem sikerült a szerződött mennyiségen felüli megrendeléseket teljesítenünk. Évről évre rosszabb a helyzet” – teszi hozzá a medgyesegyházi gazdálkodó. Egy másik Békés megyei vállalkozó, aki kisebb területen dinnyézik, nem tud többet fizetni a tavalyinál, mérges is arra a gazdára, aki tehetősebb, és felveri az árakat. „Én főzök a munkásaimnak, megállunk többször, kávéztatom őket, ennyit tudok adni, de aki régebb óta van nálam, az nem megy el pár száz forinttal magasabb órabérért” – teszi hozzá a gazda.
A robotoké a jövő, de egyelőre vért izzadnak
„Öt kilogramm epret szed egy szedő óránként, az órabére ezer forint” – számolgat Csizmadia György, az enyingi Venyimgyümölcse Kft. tulajdonosa. Az agrárkamara Fejér megyei kertészeti osztályának vezetője 25 hektáron termel, ebből kettő eper, a többi alma- és cseresznyeültetvény. Az eper a nagy meleg miatt az idén bedőlt, összeért a spanyol, a fóliás a szabadföldivel, ezért most nagyon lent vannak az árak, 6-800 forint kilója, nem csoda, ha a munkaerőhiány miatt felkúszott órabéreket nehéz kihozni. „Le is felezzük az epret” – teszi hozzá az enyingi kertész. Sok dolgon törte már a fejét a férfi, hogyan lehetne úgy kijönni, hogy legalább ne fizessen rá túlságosan, ilyen volt például nem teljesen új ötletként a „Te szedd” akció meghirdetése. Ennek tovább fejlesztett formáján is gondolkozott már: tíz-húsz négyzetmétert kiadna városiaknak, akik velük műveltetnék meg a kertet.
Azért persze az is kiderül, hogy az enyingi gazdálkodó sok pénzt fektetett már az ültetvényeibe, most ugyan munkaközvetítő hozza a munkásokat, de már a logisztikát segítő kamerákat is felszerelték az ültetvényeken, a tápanyagadagolást is meg tudja oldani az okostelefonjáról.
„A bank a főnököm”
„Pályázatokon sok beruházást megnyertünk, de azok sem mentek hitel nélkül, ezért szoktam viccesen azt mondani, hogy a bank a főnök a cégben” – magyarázza az enyingi gazdálkodó, aki szerint előre, a technológiai fejlesztésekbe kell menekülni. Az almaültetvényen a traktoron elhelyezett kamerák például a gyümölcssűrűséget tudják megállapítani színképelemzés után, de egy szem meggyről háromféle kamera 30 fotót készít, amit a szoftver elemez, és kiválogatják a szemeket. A meggyet is rázógépekkel szedik, ezzel is kézi munkaerőt váltanak ki.
„A technológia még nagyon drága, de előbb-utóbb meg kell lépni” – véli Csizmadia György, aki szerint a modern technika alkalmazásához persze az ültetvények struktúráját is meg kell változtatni. Például, ahhoz hogy gépeket tudjanak alkalmazni a meggy ültetvényen, most két és fél méteres fákat kellett nevelni. Az epret nehéz lenne földről géppel felszedni, de azon is lehetne változtatni, már az interneten futnak eperszedő robotokról felvételek, a férfi szerint nagy valószínűséggel ez a jövő, akkor nem kell a munkaerőn törni a fejüket.
Hasonlóan gondolkodik Péter Mihály, aki paradicsomot termel Üllésen. „Én már évekkel ezelőtt búcsút mondtam a vendégmunkásoknak, mert jött egy sms nekik egy jobb lehetőségről, és otthagytak csapot-papot” – meséli a férfi. Péter Mihálynak állandó alkalmazottai vannak, télen-nyáron kapják a fizetésüket. Ráadásul, úgy próbálja motiválttá tenni őket, hogy meghatározott számú sort bíz egy-egy emberre a folyamat elejétől a végéig, nem pedig monoton, egyetlen munkafolyamatot kell ismételgetni, végül pedig a terület eredményességét is jutalmazza. Mindezzel a motivációs bérrendszerrel együtt az üllési gazda is költött beruházásokra, mostanában ő is kacsingat a levelezőrobotra, amelyet a paradicsomültetvényen remekül tudna hasznosítani, és amelynek a prototípusát már elkészítették, most folyik a tesztelése.
„Nem lehet kézzel-lábbal hadakozni a külföldről bejövő termékekkel, hanem fel kell venni a versenyt” – tartja Péter Mihály, aki szerint a közeljövőben fel fog erősödni a lemorzsolódás, szerinte egyre kevésbé lehet majd elbújni az „őstermelőség” mögé.
Aki kimarad
„Milliókat buktak már most, tele van spárgával a piac” – magyarázza Vass Tibor, ruzsai gazdálkodó, aki szerint a rendkívül alacsony piaci árak miatt, amelyek most jóval alatta vannak a tavalyiaknak, alig tudják az idénymunkát kifizetni. A kevésbé tőkeerős családi gazdaságok, az őstermelők, akiknek nem volt módjuk még pályázatokat sem beadni, mivel a 30-40-50 százalékos önerőt, vagy az azt biztosító hitelt nem bírták el, valószínűleg lemaradnak a versenyben. Egérút lehetne számukra a szövetkezés, amelyet egyébként az Európai Unió és a kormány is támogat, de a gazdálkodók alig húsz százaléka társult, pedig a tőkeerősségükön is javítanának ezzel. Az idősek, akik még beálltak a földekre dolgozni, már egyre kevesebben bírják a kemény munkát, a fiatalok pedig inkább külföldön mosogatnak.
„Hacsak nem hozunk Indiából munkásokat, ahogy egy sarudi tehenészet tulajdonosa tette, a tévében láttam, ahogy felszólalt egy konferencián” – tette hozzá még viccelődve Vass Tibor. Azt egyébként az enyingi gazda sem tartotta kizártnak, hogy előbb-utóbb, még ha manapság ez nagyon nem népszerű az idegenellenesség miatt, ráfanyalodhat az ágazat az Európán kívüli munkaerőre. Főként, ha sokat váratnak magukra a mezőgazdasági robotok.
