Negyedével több a beruházás tavalyhoz képest, a feldolgozóipar és az ingatlanpiac húzza a számokat, a víz- és a hulladékgazdálkodás viszont pang.
2017 III. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházásoknak az I. félévihez hasonlóan dinamikus bővülése: a fejlesztések volumene 18 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, derül ki a KSH legfrisseb felméréséből. A nagymértékű növekedés a vállalkozások kapacitásbővítő fejlesztéseinek, a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott projektekkel összefüggő munkálatoknak, valamint a lakás- és egyéb ingatlanberuházások élénkülésének köszönhető. 2017 első három negyedévében a beruházások 23 százalékkal bővültek az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz viszonyítva.
A beruházási teljesítmény közel hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 18, a több mint egytizedet realizáló költségvetési szerveknél 65 százalékos bővülés következett be. A beruházási aktivitás minden gazdasági ágban emelkedett, kivéve a víz- és hulladékgazdálkodást, ahol 9,6 százalékos a csökkenés. A nemzetgazdasági beruházások 30%-át képviselő feldolgozóipar fejlesztései – másfél éve tartó folyamatos expanzió folytatásaként – 14 százalékkal bővültek. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipari beruházások háromtizedét realizáló járműgyártás inveszticiói járultak hozzá. Jelentős bővülés következett be a villamos berendezések gyártásában és az elektronikai iparban is.
A második legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek beruházási volumene 19 százalékkal emelkedett, a lakásépítések és -felújítások mellett az üzleti célú ingatlanfejlesztésekben is növekedés valósult meg. A fejlesztések alapján harmadik legnagyobbnak számító szállítás, raktározás beruházásainak volumene szintén jelentős mértékben (11 százalékkal) nőtt.
Az uniós forrásból finanszírozott autópálya-, autóút- és vasútépítések mellett a fuvarozással foglalkozó vállalkozások is növelték fejlesztéseiket. A nagyrészt közösségi finanszírozású területeken – amelyek összesített részesedése megközelítette a beruházások egytizedét – átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások, elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén megvalósult 51 százalékos növekedésben a középületek és közterületek felújításával, valamint a rend- és katasztrófavédelemmel kapcsolatos kiadások is szerepet játszottak.
Az oktatásban 86, a humán-egészségügyi, szociális ellátásban 95 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbi, alacsony bázist.
A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítményének bővülése több mint másfél éve tart, 2017 III. negyedévében 15 százalékkal nőtt, mindenekelőtt a kiskereskedelemben aktív áruházláncok korszerűsítési, felújítási munkálatainak eredményeként.
A nemzetgazdaság kisebb súlyú területei közül a bányászat beruházásai a szénhidrogén-kutatással és -feltárással kapcsolatos tárgyidőszaki ráfordítások miatt háromszorosára emelkedtek.
A művészet, szórakoztatás, szabadidő területén továbbra is elsősorban a versenysporttal, illetve a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták az új tárgyieszköz-beruházások nagymértékű (50 százalékos) bővülését.
A pénzügyi, biztosítási tevékenység beruházási teljesítményének 23 százalékos növekedése részben ATM-ekkel és POS-terminálokkal kapcsolatos fejlesztéseknek köszönhető. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a beruházási volumen 22 százalékos emelkedéséhez továbbra is a – kereskedelmi szálláshelyek forgalomnövekedésével párhuzamosan zajló – szállodaépítések és -felújítások járultak a leginkább hozzá. Az építőiparban tevékenykedő gazdasági szervezetek beruházásai – részben a termelésbővülés hatására – 50 százalékkal növekedtek. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben megvalósult 6,9 százalékos bővülés elsősorban a lízingtársaságok növekvő jármű- és gépimportjának a következménye.