Vállalkozás hvg.hu 2017. szeptember. 15. 07:36

Durva gyomrost kapott a Ryanair

Az Európai Bíróság most az ír fapados légitársaság vitatható gyakorlatát kaszálta el.

Alapjaiban írhatja át a fapados légitársaságok üzleti modelljét az az ítélet, amelyet csütörtökön hozott meg az Európai Bíróság. A testület a Ryanair és a feladatukat a Brüsszelhez közeli Charleroi repülőteréről ellátó személyzete közötti jogi vitában döntött, és arra jutott, a légitársaság bázisain dolgozók a bázis helye szerinti bírósághoz fordulhatnak munkaügyi perekben. Esetükben tehát a belga munkaügyi törvény az irányadó.

A Ryanair eddig úgy rendelkezett: bárhol is dolgozik egy alkalmazottja, jogi ügyekben az ír bíróságok dönthetnek. A légitársaság ezt azzal indokolja, hogy maga a cég oda van bejegyezve. A Belgiumban alkalmazott személyzet viszont azt nehezményezte, hogy az ír jog hátrányosabb számukra, mint a belga.

A luxemburgi bíróság most úgy döntött: ezekben a vitákban a bázishely számít – annál is inkább, mivel a fedélzeten szolgálatot teljesítő munkatársak is jellemzően ide térnek vissza munka után, de semmiképpen nem Írországba. (Már azért is, mivel ezzel a fapados légitársaságok megspórolják, hogy szállást fizessenek a személyzetnek.)

Hogy ez miért fontos? Philip von Schoeppenthau, a pilótákat képviselő európai egyesület főtitkára a Bloomberg szerint arról beszélt: mostantól a több ezer európai pilóta és légiutas-kísérő is számíthat jogi segítségre, nem kell egy számukra teljesen ismeretlen országban pereskedniük.

A Ryanair alapító elnöke mindenesetre – a magyar kormány dacát elirigyelve – világossá tette: esze ágában sincs módosítani a munkaszerződéseken. A Berlinben nyilatkozó Michael O’Leary az RTE tudósítása szerint azt is közölte: cége közel van ahhoz, hogy ajánlatot tegyen az Alitalia légitársaságra.

hvg360 Serdült Viktória 2025. február. 17. 14:52

Rodrigo Ballester, az MCC tanára, „wokebuster”: Mint volt uniós tisztviselő, szégyellem magam

Az Orbán-kormányt érő nemzetközi kritikák erőszakosabbak, mint bármelyik magyar kormányzati kampány, az MCC-ben pedig magas szintű a véleménynyilvánítás szabadsága – vallja Rodrigo Ballester, a közpénzzel és részvénycsomagokkal kistafírozott kormányközeli think tank tanára, aki 15 év uniós munka után váltott magyarországi karrierre. Az öt nyelven beszélő szakember magyarul még nem tud, az Orbán-kormány miniszteri biztosaként a kutatás és a felsőoktatás „nemzetköziesítéséért” felel. Mi volt a legnagyobb kultúrsokk, ami itt érte? Miért ezek „élete legjobb évei”? Mit érez Budapest utcáit járva?