A lap birtokába jutott tervezet gyakorlatilag kiirtaná a Budapesten és Magyarország városaiban meglévő, jelentős részben a Magyar Nemzettel közös tulajdonosi körhöz tartozó Mahir Cityposter Kft. tulajdonában álló hirdetőoszlopokat, óriásplakátokat.

A kormányrendelet-tervezetben az áll: „Reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként közterületen közművelődési célú hirdetőoszlop kivételével hirdetőoszlop nem alkalmazható”. A rendelet arra is kitér, mi az a „közművelődési célú” hirdetőoszlop: a javaslat a hagyományos hirdetőoszlopokat nem is tekinti utcabútornak, csak a „közművelődésit”, az utasvárót, az úgynevezett kioszkot, információs vagy más célú berendezést.

Így amit a fővárosi önkormányzatnak nem sikerült elérnie 2016 januárjában az önkényes oszlopbontással, most egy hónap alatt megtehetné. A rendelet ugyanis az elfogadástól számított 30. napon lépne hatályba.

Simicskáék jogerősen megnyerték az oszlopháborút

A bíróság kimondta: a főváros jogszerűtlenül mondta fel a hirdetőoszlopokról szóló szerződést a Mahirral. Kártérítésről ebben a perben nem volt szó, de Simicskáék 100 millió forintnyi kártalanításra tartanak igényt.

Ugyanakkor teljesen átszabná az óriásplakátok rendszerét is, szakértők szerint úgy, hogy az előírásokat jellemzően egy, a kormánypártok bizalmát élvező társaságra szabják. Ez a cég nem más lehet, mint az oszlopháború nyertesének is tekintett francia tulajdonú JCDecaux Hungary Zrt., amely több mint egy éve megtáltosodott: a fővárosi tömegközlekedési megállókban és azok környékén egyre több új reklámhelyet létesítettek. Az óriásplakátokra egy kurta szabályt állítana a kormányrendelet: „Az utcabútorok kivételével a reklámhordozót tartó berendezés reklámhordozók elhelyezésére igénybe vehető felülete a tizenegy négyzetmétert nem haladhatja meg.”

A szándék egyértelmű: a nagyobb méretű berendezések eltávolítása a javaslat egyelőre névtelen megfogalmazója szerint a reklámhordozó, illetve az adott ingatlan tulajdonosának „egyetemleges” felelőssége lesz. Tehát ha például a Mahir vagy az azonos tulajdonosi körhöz tartozó Publimont Kft. nem bontaná el a saját óriásplakát-tartóit Budapesten, a főváros immár joggal jöhetne a dózerekkel, ráadásul saját ez irányú költségeit is követelhetné, akár peres úton – írja a Magyar Nemzet.