Nagy botrány érik a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál: egy belső vizsgálat gyanús kifizetésekre, indokolatlanul drága utazásokra és a vezetők cégeinek helyzetbe hozására deríthetett fényt.
Több tízmillió forint értékben talált gyanús kifizetéseket a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) belső vizsgálata. A lapunk birtokába került vezetői összefoglaló drága külföldi utakról, összeférhetetlenségekről, illetve gyanús beszállítói szerződésekről is beszámol.
A BKIK megbízott főtitkára, Szentesi Lászlóné ebben arról írt: a vizsgált, 2014-2015-ös időszakban a kiadásokat nem a gazdasági racionalitás jellemezte,
ennélfogva felvetődik az a kérdés, hogy az érintett személyek utazásai, illetve ülésezései egyáltalán a BKIK érdekében merültek-e fel.
A kamara két év alatt közel 80 millió forintot számolt el külföldi kiküldetésekre – áll a jelentésben. Három embert nevesítenek: a mostani elnök, Kiss Zoltán, valamint Szathmáry-Jahl Angéla és Kiss Ervin a leginkább érintett tisztségviselők az összegzés szerint. De nem csak a külföldi utak kerülhettek sokba: a BKIK egyes testületei sok esetben négycsillagos szállodákban üléseztek, igencsak drágán – olvasható az anyagban.
A másik nagy problémaként a jelentés az összefonódásokat említi. Ha igazak a vádak, az azt jelenti, hogy a kamara több vezetője saját cégének juttatott nagy értékű megbízásokat. A kamara húsz legnagyobb beszállítójával folytatott 2,6 milliárdos forgalmából a jelentés szerint csak 8 százalékot tesz ki a független vállalkozók forgalma, a kamara tisztségviselőihez valahogyan kapcsolódó cégeké viszont 30 százalékot. Az összegzés szerint a tisztségviselők érdekeltségei összesen 795 millió forint megbízást kaptak a szervezettől. A kamara húsz legfontosabb beszállító cége közül négyben a BKIK valamelyik tisztségviselője a tulajdonos – áll az összefoglalóban.
A kamaránál ma tartanak elnökségi ülést. Nagy Elek, a BKIK Stratégiai Testületének elnöke arról írt a küldötteknek egy levélben: szerinte
a BKIK az utolsó órában van, a kamara teljes megújítása, ideértve a vezetőséget is, elkerülhetetlen.
Mint írta, a BKIK és az általa létrehozott nonprofit társaságok tevékenységében sok az átfedés, sok esetben ezeken a cégeken keresztül ellenőrizetlenül áramolhatott ki a pénz. Szerinte ráadásul a BKIK beszállítóktól kért ajánlatkérései sokszor csak formálisak voltak, mindig ugyanattól a szállítói körtől kértek ajánlatot, ráadásul a szolgáltatásokat jellemzően túlárazták.
Ezért szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat kért, valamint konkrét felelősségre vonásokat kezdeményezne – ezen a ponton nem említette egyelőre, hogy pontosan kikre gondol.
De azzal is vádolják a BKIK-t, hogy a gazdálkodása, a számviteli és a könyvelési rendszere áttekinthetetlen. A jelentés arra jutott, hogy a kamara beszámolója a vizsgált években nem volt valós.
A jelentésben a megbízott főtitkár arról írt: a 2015-ös beszámoló elkészítésekor találtak sok számviteli hiányosságot, ezért az akkori könyvvizsgáló csak korlátozó záradékkal tudta csak elfogadásra ajánlani azt.