Északi rokonaink, akik a környezetvédelem, az oktatás és az életminőség terén sok, náluk gazdagabb országnak is példát mutatnak, újabb nagy dobásra készülnek. Komolyan felvetődött az állampolgári jogon járó alapjövedelem bevezetése.
De az elméletet, hangozzék bármennyire is vonzónak, először a gyakorlatban tesztelik. Január elsejétől 2000, véletlenszerűen kiválasztott álláskereső, akik a 25-58 év közötti korcsoportba tartoznak, havi 560 eurós jövedelemben részesül, két éven át. A minimáljövedelemmel megszűnik az összes többi juttatás, kivéve az egészségbiztosítást és a lakbértámogatást. A jövedelemben részesülőknek továbbra is munkát kell keresniük, és az ajánlatokat nem utasíthatják vissza, munkát kereső aktivitásukat alaposan figyelemmel kísérik. Főleg arra ösztönzik őket, hogy fogadják el a részmunkaidőre szóló ajánlatokat, mert a cégek ezt a foglakoztatási formát preferálják.
Ha a minimáljövedelemben részesülő elfogadja a részfoglalkozatást, a havi apanázs 560 euróról 800-ra emelkedhet. A terv támogatói szerint az alapjövedelem mindenkire kiterjeszthető lehet. Ezzel csökkenne a bürokrácia és a támogatásokkal való visszaélés lehetősége, továbbá összességében, a társadalomnak kevesebbet kellene költenie a legszegényebbekre, mint a mostani, nehézkes, bürokratikus rendszerben. A minimáljövedelem ötletét egyébként a felmérések szerint a finnek 70 százaléka támogatja – írja a Le Figaro.
Korábban már másutt is voltak hasonló kísérletek. Például Kanadában, még a hetvenes években. De az első, kedvező tapasztalatok után egy politikai fordulat, a kormányváltás véget vetett a próbálkozásnak. Most viszont, idén tavasszal, újra próbálkoznak Ontario tartományban. Az 1320 kanadai dolláros, tehát kb. 900 eurós alapjövedelem minden más támogatást kiváltana. Európában is volt már kísérlet, Hollandiában, Utrechtben, az ország negyedik legnagyobb városában. Itt egy háromszáz fős, munkát kereső csoportnak biztosítottak fejenként 900 eurós, háztartásonként 1300 eurós alapjövedelmet, persze itt is kötelező volt az állásajánlat elfogadása.
A világ sokkal szegényebb országaiban is voltak hasonló tesztek. Talán a legérdekesebb tapasztalatokkal az indiai Madhya Pradesh államban végzett kísérlet járt. Itt személyenként havi 200 rúpia, azaz 2,70 euró, nem elírás, két euró és hetven cent volt a minimáljövedelem. Ez gyerekenként még 100 rúpiával, vagyis 1 euró 35 centtel egészült ki. A leginkább figyelemre méltó hatás az volt, hogy a jövedelemben részesült családok gyermekeinek iskolai teljesítménye 70 százalékkal javult, és a szegény családok gyermekeinek iskolalátogatottsági mutatója megháromszorozódott. De a minimáljövedelemből profitáltak a helyi kereskedők is, hiszen megugrott az arrafelé luxusnak számító termékek a tojás, a hús és a hal iránti kereslet.
A minimáljövedelem gondolata mindenkit foglalkoztat, de még sehol nem vezették be. Legutóbb Svájcban, népszavazáson vetették el az egyébként elképesztően magas, tehát svájci normák szerinti, 2500 svájci frankos alapjövedelem ötletét. De sokak szerint a népszavazással nem zárult le a vita, sőt csak most kezdődik igazán.
Népszavazás: Nem kell a svájciaknak a feltétel nélküli alapjövedelem
Svájc nagy többséggel utasította el a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését (FNA). A kezdeményezők mégis boldogok: ők még ennyi támogatóra se számítottak, és örülnek, hogy a svájci népszavazás nyomán most mindenütt Európában az FNA jövőbeni esélyeiről beszélnek.