Mulasztási bírságra számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek nem jelentik be időben az adóhatóságnál a cég ügyvezetésében bekövetkezett változásokat. Na, de mikortól kell számolni a 15 napot: a változás vagy a cégbírósági bejegyzés napjától?
Egyszemélyes kft.munkaviszonyban alkalmaz egy kereskedelmi igazgatót. Később a tulajdonos-ügyvezető és a kereskedelmi igazgató közösen megállapodtak abban, hogy a társaság a kereskedelmi igazgatót – munkaviszonya változatlan fenntartásával, annak módosításával – ügyvezetőként alkalmazza tovább.
Amennyiben azonban a változást nem annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül teljesíti a cég, úgy az adótörvény alapján jó eséllyel mulasztási bírsággal kell szembenéznie. Mi a helyes eljárás a változás bejelentésére, azaz honnan számítódik a 15 nap: az alapító okirat keltétől, vagy a változás cégjegyzékbe történt bejegyzésétől? Az Adózóna válaszol.
Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a munkáltató és a kifizető – adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével – az illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon be kell jelenteni a foglalkoztatott biztosított
- családi és utónevét,
- adóazonosító jelét,
- születési idejét,
- biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését,
- a biztosítása szünetelésének időtartamát,
- a heti munkaidejét,
- a FEOR-számát,
- a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá
- az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát.
Az ügyvezető biztosítási jogviszonyának keletkezése nem a társaság cégbírósági bejegyzésétől, hanem a vezető tisztségviselői jogviszony kezdetétől függ, így a társaság ennek megfelelően köteles eleget tenni a (változás)bejelentésre irányuló kötelezettségének.
Kifecsegi a céges információkat? Milliókba kerülhet!
7,2 millió forintba fájt a volt ügyvezetőnek, hogy kifecsegte a konkurenciának cége áremelési gyakorlatát.