Felpörgött a légkondicionáló berendezések magyarországi piaca, sok szerelő naptára már júniusig tele van, így nagyjából mostanában van az utolsó pillanat arra, hogy aki a legmelegebbnek ígérkező nyári napok előtt klímát akar felszereltetni, "békés" körülmények között megvegye a készüléket.
„Az év első négy hónapjában a tavalyi azonos időszakhoz képest legalább 25-30 százalékkal több klímaberendezés kelt el a magyar piacon” – mondta Nagy Sándor József, a lakossági piacot vezető LG légkondicionáló üzletágának értékesítési vezetője. Szerinte ez a megugrás – ami a hazai iparágban akár rekordot is hozhat – annak köszönhető, hogy tudatosabbá váltak a vásárlók.
Akik ugyanis tavaly a kánikula beköszöntekor hoppon maradtak, azok idén előre gondolkodtak, és már az év első hónapjaiban megvásárolták a kiválasztott berendezéseket. Érezteti hatását a lakásépítések élénkülése is, de a szakember várakozásai szerint majd az év második felében, illetve jövőre kerülhetnek túlsúlyba azok a megrendelések, amelyeket az újépítésű lakóingatlanokba szánnak.
A lakossági kereslet felpörgése oda vezetett, hogy sok klímaszerelőnél 1-2 hónapos várakozási idő alakult ki. Ez azt jelenti – hívja fel a figyelmet az LG szakértője –, hogy azok, akik még a legmelegebbnek ígérkező nyári napok előtt klímát akarnak felszereltetni, lényegében az utolsó pillanatban vannak.
Tavaly augusztus 1. óta a kereskedők csak annak adhatnak el új klímaberendezést, akik a megfelelő jogosítvánnyal rendelkező, a beszerelést elvállaló szakember pecséttel ellátott nyilatkozatát fel tudják mutatni. Ez azt jelenti, hogy – ahogyan a gázkazán beszerelését – ezt a munkát sem lehet a szomszéd sufnimesterre rábízni, a piac tisztulása viszont a legális szerelők nagyobb leterheltségét hozta.
Egy nyaraló nappalijába, vagy egy lángossütőbe jó választás lehet a mobilklíma, de olyan helyiségbe, ahol aludni is akarunk, semmiképp sem való.
A mobilklímának két nagy hátránya van: zajos és energiapazarló. Egy ilyen készülék kétszer-háromszor zajosabb, mint egy split klíma beltéri egysége, hiszen itt a zajért felelős kompresszor is egy fedél alatt lakik velünk. Energiahatékonynak sem mondható, hiszen egy split klímához hasonlítva ugyanakkora teljesítmény mellett legalább másfélszer annyi áramot fogyaszt. Ha ez nem elegendő ellenérv, gondoljunk csak arra a 15 centis nyílásra, amit az ablakra vagy a falra kell vágni ahhoz, hogy a mobilklíma működése közben termelődő meleg levegőt a szabadba vezessük.
Mono- vagy multisplit klíma? |
Több helyiség hűtéséhez mindkét megoldás észszerű lehet. A teljes árat nagyban befolyásolja, hogy mekkora távolságra van egymástól a kültéri és a beltéri egység. Ha túl messze kerülnek egymástól, az nagyon megdobhatja a szerelés árát, így jobban járhatunk, ha egy dual split helyett két monosplit készüléket választunk. Az árak tekintetében nagyon meghatározó, hogy milyen kategóriás beltéri egységet választunk. Prémium kategóriás esetén nagyjából egy árban van a két monosplit és az egy dual split, míg az olcsóbbaknál akár 30 százalékkal is drágább lehet a dual split megoldás. |
Mekkora teljesítményű klímát válasszunk?
Ökölszabályként elmondható, hogy – amennyiben nem tetőtéri, vagy déli, délnyugati fekvésű, nagy ablakos lakásról van szó – 100 watt/négyzetméter hűtőteljesítménnyel lehet számolni. Ez persze nem helyettesíti a hatékony üzemeltetéshez szükséges pontos számításokat, így vásárlás előtt a beszerelést végző szakembernek mindenképp látnia kell a helyszínt.
Újépítésű lakás esetén még jobb, ha a gépésztervező tudja elvégezni a helyiségenkénti hűtési igényhez szükséges számításokat a falazat és a szigetelés paramétereinek ismeretében. Ez nem ördöngös feladat, hiszen a fűtési teljesítményigény kiszámolása amúgy is szükséges.
Van olyan szoba, ahol nincs radiátor, vagy más fűtés? Hasonló a helyzet a klímánál is, azaz lehetőleg minden, hűteni kívánt helyiséget külön kell klimatizálni. Vannak olyan ritka és szerencsés esetek, ahol a beltéri egység át tudja fújni a hideget egy másik helyiségbe, de azzal számolni kell, hogy a készülék környezetében mindig hidegebb lesz.
Egy biztos, A+ energiahatékonysági kategória alatt nem érdemes készüléket választani.
Nem összekeverendő az olcsó – például akcióban kínált –, de márkás gép a noname készülékekkel. Az előbbiek bátran ajánlhatók, míg az utóbbiaknál kockázatként, hátrányként jelentkezik a bizonytalan szervizháttér, az alkatrészellátottság (ez főként a garanciaidő lejárta után fontos), a rosszabb energiahatékonyság és a magasabb energiafogyasztás és zajszint.
Tényleg megbetegít a légkondi? |
Fontos, hogy ne hűtsük túl a teret. A külső hőmérséklethez képest legfeljebb 8 fokkal állítsuk lejjebb a klímát, ennyit visel el az átlagos emberi szervezet gond nélkül. Ez azt jelenti, hogy 35 fokos hőségben a lakásban 26-27 foknál ne legyen hidegebb, de ennél hűvösebb napokon se menjünk 23 fok alá. Ne ott tévézzünk, aludjunk, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen meg lehet fázni. Egyre fontosabbak a beltéri egységbe épített szűrőrendszerek, amelyek egészségesebbé tehetik a levegőt. A legjobb típusok nem csak az allergéneket képesek eltávolítani a helyiségek légteréből, de a kórokozó vírusokat, baktériumokat is. |
Használtat is lehet venni? Ez még egy autónál is nehéz kérdés, pedig ott vannak jó diagnosztikai eszközök, miközben a légkondiba nem látunk bele. Ha ismert a legfeljebb pár éves készülék előélete, megbízható helyről van, folyamatosan karbantartották és szakszerűen szerelték le, akkor jó és biztonságos megoldás lehet, minden más esetben hazardírozunk.
Általában a monosplit klímákat -10 Celsius fokig lehet fűtésre használni, de 0 fok alatt jelentősen romlik a hatékonyság. Ez azt jelenti, hogy ősszel és tavasszal jó kiegészítő fűtést jelentenek, illetve akkor is jól jön, ha a táv- vagy házközponti fűtéses lakásban már kezdünk fázni, de a fűtési szezon előtt vagy után vagyunk. A modern levegő-víz hőszivattyúk a nyári napokon a hűtést biztosítják, de télen is használhatók akár -20 fokos külső hőmérséklet mellett fűtésre, valamint a használati melegvizet is képesek előállítani.