A NAV-tól tarthatunk a leginkább, az adók befizetésével csak kis arányban késnek az emberek – derül ki az Intrum Justitia, nemzetközi pénzügyi szolgáltató Európai Fogyasztói Fizetési Jelentéséből. Az érintettek 5,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy határidőn túl fizeti ezt a kötelezettséget.

Az oktatási költségek és a lakbér szintén azok a tartozások, melyekre jobban figyelnek az emberek, a megkérdezettek kevesebb, mint 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy késik ezekkel a tételekkel.

Az érintettek legnagyobb része – 10 százalék felett – nyilatkozta azt, hogy jelzáloghiteleiket, egyéb hiteleiket, mobiltelefonjukat és közlekedési bírságukat nem szokták határidőben befizetni. Az okok között szerepelhet, hogy ezen tartozások sokszor nagyobb összegek és ezért nem férnek bele már a családi költségvetésbe. Sok esetben az is előfordul, hogy az érintettek arra számítanak, hogy a mobilszolgáltatók nem tesznek majd lépéseket a tartozások behajtására, illetve arra várnak, hogy hiteleik törlesztésében külső beavatkozással valamilyen kedvező fordulat történik.

Felfalusi Péter, az Intrum Justitia ügyvezető igazgatója azt tanácsolja, ne várjon, amikor egy tartozás rendezése nehézségekbe ütközik, azonnal vegye fel a kapcsolatot a szolgáltatóval vagy a követelés kezelőjével. Sokan, akik kivárnak, vagy nem kommunikálnak tartozásukkal kapcsolatban, később meglepődnek azon, ha ki nem fizetett tartozásuk a jogi költségeik miatt jelentősen megnő, vagy esetleg KHR (korábbi BAR) listára kerülnek.

A férfiak és a nők hasonlóan nyilatkoztak a tekintetben, hogy melyik számla kifizetésével késnek általában. Két helyen mutatkozik jelentősebb eltérés: a férfiak nagyobb arányban fizetik ki a televízió-előfizetést időben, a jelzáloghitelek kifizetését viszont a nők jóval előrébb helyezik a kifizetendők listáján.

A középfokúnál alacsonyabb végzettségűek a legnagyobb arányban az adókat fizetik ki, míg a magasabb iskolázottságúak inkább az oktatási költségeket veszik előre. A középiskolát vagy ennél kevesebb iskolát végzettek legnagyobb mértékben a vezetékes telefonszámla kifizetését, míg a magasabb iskolázottságú érintettek a közlekedési bírságok befizetését halasztják el.

Nemzetközi összehasonlításban azt láthatjuk, hogy a közlekedési bírságokat a legtöbb Európai országban késve fizetik az emberek, illetve az egyéb hiteltartozások kiegyenlítése kerül még a fizetendő sor végére. Több nyugat-európai országban az óvodai és bölcsődei költségekkel késnek sokat a lakosok, ami a magas gyerekgondozási díjaknak tudható be. Görögország az egyetlen, ahol a lakosok a közüzemi díjakat fizetik a legnagyobb arányban késve, ami a helyi szabályozás sajátosságára utalhat.

Összességében az Intrum Justitia kutatásból az derül ki, hogy minden 10. jelzáloghitel, mobiltelefon-előfizetés, közlekedési bírság vagy egyéb hitel határidőben nem kerül kiegyenlítésre, ami meglehetősen magas szám. Ezt támasztja alá, hogy a KHR listán is közel 1,8 millió eset szerepel (egy emberhez sokszor több eset is tartozik), azaz meglehetősen sokan nemcsak késnek a fizetéssel, hanem legalább 90 napja minimum a minimálbérrel elmaradtak tartozásuk kifizetésekor.