A Design Terminál Záboji Péterről (a startup-szcéna egyik legismertebb, idén júliusban elhunyt alakjáról) elnevezett termében, amely jellemzően a kreatíviparban szereplők inspiráló és élénk vitáinak ad helyet, ezúttal síri csend van, az egybegyűltek feszülten figyelnek egy 18 éves szlovén srácot, Michát, aki a fejére illesztett érzékelőkkel koncentrál a vele szemben lévő asztalon elhelyezett BMW kicsinyített mására. Lassan telnek a súlyos másodpercek, Micha homlokán egymás után jelennek meg a gyöngyöző izzadságcseppek, majd a „shit” kifejezés kísértében kiesik az összpontosításból. Feltekint mentorára, majd zavarodottan magyarázkodik, hogy elég nagy most a nyomás rajta. A közönség megértően kivár, Micha újra nekifeszül, majd hirtelen felkapcsolódnak a tűzpiros BMW fényszórói.

A cirkuszi mutatványra emlékeztető produkció a szlovén diákvállalkozó jelenlegi projektjébe engedett egy kis betekintést, melynek lényege, hogy az ember a gondolatával irányíthassa az őt körülvevő eszközöket. Az autólámpa gondolattal való felkapcsolása talán nem tűnik a leghasznosabb innovációnak, de ha vezetés közben a rádiót akarjuk átkapcsolni, és ehhez nem kell lenéznünk, mindössze a gondolatainkat használni, máris életszerűbb a példa, de, mint Micha mondja, ennek prezentálására a Záboji teremben nem volt lehetőség.

Micha egyike annak a 3200 diáknak, akik az elmúlt hat évben részt vettek a szlovén uSchool programban, melynek célja, hogy a középiskolás diákokat mentorok segítségével saját vállalkozás alapítására bátorítsák. A program alapítója, Matija Goljar - aki maga is vállalkozó - régóta problémának látja, hogy a közoktatás csak fundamentális alapokat nyújt, de nem bátorítja arra a diákokat, hogy komfortzónájukból kitörve saját elképzeléseiket kövessék. Ezért vállalkozó barátaival létrehozta a uSchoolt, melynek lényege, hogy a közoktatás mellett egy olyan alternatív pedagógiai formát nyújtson, amelyben a gyerekek megtanulják elhagyni a hagyományos kereteket, és mernek vállalkozni.

Egy szelfi Tarlóssal?

A uSchool 6-8 hónapos programja a Stanford Egyetem "design thinking" koncepcióján alapszik, melynek lényege, hogy szokatlan feladatokkal próbálják kizökkenteni a fiatalokat. „Az első foglalkozáson mindig azzal indítunk, hogy aki vállalkozó akar lenni, az menjen, és készítsen egy szelfit a polgármesterrel. Kap két órát. Ilyenkor a gyerekek megszeppenek, azonban az önkormányzatnál kiderül, hogy a polgármester – politikus révén – jellemzően szeret gyerekekkel fotózkodni, így a fiatalok általában sikerélménnyel térhetnek vissza, illetve azzal a felismeréssel, hogy lám, megéri próbálkozni” – mutat rá a program szemléletformáló erejére Matija.

Ma a szlovén iskolarendszer egyharmadában jelen van a uSchool, amely a diákoknak heti egy foglalkozást jelent a 20-30 év közötti önkéntes mentorokkal, akik mind vállalkozók, vagy legalábbis szakmájuk jeles képviselői. Októbertől ennek az oktatásformának a pilotja indul el Magyarországon is az Invendor Befektetési és Innovációs Kft. és az AERA Concept&Communication szervezésében. A résztvevők a talpraesettséget és a vállalkozói mentalitást sajátíthatják el, kommunikációs készségeiket fejleszthetik, illetve projektmenedzsmentet tanulnak, miközben létrehozzák életük első üzleti projektjét. Az első tréningek, üzleti szimulációs és csapatépítő játékok után a diákoknak ki kell találniuk egy projektet, amit üzletté alakítanak. A program második felében az üzleti gondolkodás alapjait sajátítják el a résztvevők: tesztelés, a prototípus elkészítése, az üzleti terv jóváhagyása, majd az értékesítés.

Padlón a vállalkozási kedv

„A közoktatást gyakran éri az a kritika, hogy nem az életre készíti fel a fiatalokat. A uSchool hazai elindításával az a célunk, hogy naprakész, a gyakorlatban is használható tudást kapjanak a diákok, és ne csak ötleteket álmodjanak meg, de az azok megtervezéséhez, megvalósításához szükséges bátorságuk és gyakorlati tudásuk is meglegyen” – mondja Németh Bálint, az AERA Concept&Communication vezetője, aki mentorként személyesen is részt vesz a programban. „Magyarországon ma 100 fiatalból mindössze 4 akar vállalkozni, ezért kiemelten fontos, hogy ne csak az ehhez szükséges tudásuk, de a motivációjuk is meglegyen” – fűzi hozzá Böszörményi-Nagy Gergely, az eseménynek helyet adó Design Terminál vezetője.

„A pénzügyi tőke oda megy, ahol a magasan képzett munkaerő van. Csakhogy a magasan képzett már nem csak az egyetemi tudást jelenti. 30 éve elég volt mérnöknek lenni, ma olyan mérnököket keresnek a cégek, akik tudnak csapatban dolgozni, kezelni tudják a konfliktusokat, hisznek abban, amit csinálnak; egyszóval interperszonális képességeik vannak” – világít rá Németh. Ehhez azonban szerinte egy alternatív oktatási formára van szükség, ami a meglévő, erős fundamentumokra épülő alapképzés mellett érhető el. A uSchool program célja, hogy kibontsa azt a tudást, amit megkapnak a hivatalos oktatási forma keretein belül. A program első magyar tanévében legfeljebb tíz hazai középiskola tud részt venni, amelyekben októberben indulnak majd a diákok által alakított vállalkozói klubok. A program május utolsó hetében ér véget, amikor is a tanév során kifejlesztett startupjukat egy konferenciával egybekötött versenyen mutathatják be a középiskolások.

Nem a pedagógusokat kell képezni

A szlovén modell ugyanakkor korántsem újdonság: 1992-ben a Közgazdasági Politechnikum csatlakozott először a Young Enterprise nevű programhoz, de egy évvel később - több középiskola mellett - az Alternatív Közgazdasági Gimnázium is ugyanígy tett. (A program egyébként Nagy-Britanniában 1963 óta működik, de az elmúlt 20 évben számos európai országban is meghonosították.) A diákok a tizedik osztályban két tantárgy közül választhatnak, a Gazdálkodj Okosan és a Diákvállalkozás közül, előbbi inkább elméleti hátteret nyújt, utóbbiban pedig a diákok a gyakorlatban alapíthatják meg saját vállalkozásukat.

A sikeres diákvállakozások miatt a tantárgy egyik oktatója, Sándor Fruzsina néhány mentorral megalapította a FutureGent, amelynek a uSchoolhoz hasonlóan célja, hogy kiterjessze ezt az oktatási modellt. A kezdeményezéshez olyan, a startup ökoszisztémában elismert támogatók is csatlakoztak, mint a Traction Tribe akcelerátor, a KPMG vagy a Bridge Budapest.

Azonban már egy most országos lefedettségű szervezetet is találunk, amelynek célja, hogy a vállalkozó kedv felébredjen a fiatalságban, ez pedig a Junior Achievement Magyarország (JAM), amely az éves diákvállalkozási versenyt is szervezi. „Jelenleg 650 általános és középiskolával működünk együtt, amelyek különböző szinten vesznek részt programjainkban, a táboroktól a vásárokon át a mentorprogramokig” – tájékoztat Gergely Orsolya ügyvezető. Utóbbi úgy működik, hogy a szervezet mentorai nyújtanak ingyenes továbbképzést a programra jelentkező iskolák pedagógusainak, így a diákok képzését már mindenki maga, házon belül szervezi.

„A JAM egy hasznos kezdeményezés, de leginkább az általános iskolák körében aktívak, nem véletlen, hogy az általuk szervezett diákvállalkozási versenyt is jellemzően az AKG-s diákok nyerik meg" - ezt már Sándor Fruzsina, a FutureGen alapítója mondja. Erre a JAM ügyvezetője úgy reagált, hogy bár valóban felülreprezentáltak az AKG-s diákok, azért máshonnan is érkeznek tehetséges fiatalok, például a 2010-es nemzetközi diákversenyt Cagliariban a békéscsabai Trans-ker Kft. nyerte meg. Bár jó példákból többet is találunk, azért egy országosan szinten működő, folymatosan magas színvovalat képviselő rendszer hiánya érzékelhető.

Az alapvető probléma az a FutureGen-alapító Sándor Fruzsina szerint, hogy a pedagógusokat képezik tovább, és ők azok, akik mentorálják a gyerekeket a vállalkozásépítés folyamatában, miközben valószínűleg soha nem alapítottak saját céget. "Emiatt aztán az ígéretes kezdetek ellenére az elmúlt 20 évben nem történt áttörés." Véleménye szerint a probléma ott kezdődik, hogy nem a közoktatásban szereplő tanárokban kell gondolkodni, hiszen náluk jóval nehezebb elérni a szemléletváltozást, mint magukban a gyerekekben, ami pedig a végcél lenne. A megoldás szerinte az, hogy hiteles, gyakorlati tudással rendelkező mentorokra van szükség, akik maguk is vállalkozók, és önként szeretnék átadni azt az aktuális, gyakorlati tudást, amit ők felszedtek.