Mi a teendő abban az esetben, ha egy magyar cég a székhelyét más tagállamba vagy külföldre kívánja áthelyezni? Az Európa-szerte „Cartesio-ügynek” nevezett eset alapján a Magyarország belső joga alapján létrejött társaság nem helyezheti át a székhelyét egy másik tagállamba úgy, hogy közben megtartja a belső jog által biztosított honosságát – írja az Adózóna. A székhelyáthelyezés uniós liberalizálása ez idáig elmaradt, így tehát magyar társaság nem helyezheti át a székhelyét más tagállamba.

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) a cég székhelye alatt a cég bejegyzett székhelyét érti, mely akár el is térhet a cég tényleges működésének helyétől, azaz a központi ügyvezetés helyétől. A központi ügyvezetés helyét így akár külföldre is lehet helyezni, ezáltal pedig nem változik meg a társaság bejegyzett székhelye, illetve a társaságra alkalmazandó jog.

Az európai részvénytársaság fogalmát és a más tagállamba történő székhelyáthelyezés lehetőségét a 2004. évi XLV. törvény szabályozza Ezt a cégformát igen kevesen ismerik, noha új fejezetet nyitott a társasági jogban és új távlatokat mutatott az adótervezés lehetőségében. Az európai részvénytársaság székhelye más tagállamba áthelyezhető. Ezzel a cégformával megvalósítható a vállalatok mobilitása az Európai Unióban. Ezt a cégformát azon vállalkozásoknak ajánljuk, akik már működő társaságok, és szükségük van arra, hogy a tevékenységüket több tagállamban egy cégként folytassák.

További részleteket itt lehet olvasni.