A vasárnapi zárva tartás súlyos következményekkel járhat. Az MBSZ álláspontja szerint, ha megszavaznák a vasárnapi nyitva tartás korlátozását előíró törvénymódosító javaslatot, az legalább 35 ezer munkavállalót – elbocsátások vagy csökkenő bevételek útján – hátrányosan érintene, továbbá az állami bevételek csökkenését és amennyiben nem mindenkire vonatkozna, piacidegen diszkriminációt jelentene.

A szövetség szerint 7,4 százalékos munkanélküliség mellett nem szabad olyan szabályokat hozni, amely a kereskedelemben dolgozó mintegy 530.000 alkalmazottból és a kapcsolódó iparágakban dolgozók körében (logisztika, üzemeltetés stb.) minimum 15-20.000 ember elbocsájtásával járna és további 15-20.000-t hátrányosan érintene. A gyakorlatban ez elbocsátásokat és bércsökkentést eredményezne. A kifizetett bértömeg csökkenésével pedig az állami és az önkormányzati bevételek is jelentősen visszaesnek. 
Az MBSZ adatai szerint jelenleg 59 600 fő dolgozik 7.540 olyan üzletben, amely bevásárlóközpontokban található. Ezen felül 53 000 fő áll alkalmazásban 2 650 hipermarketben lévő üzletben.

Müller Judit

”Az elbocsátások egyszerű vállalkozói logikából és gazdasági szükségszerűségből következnének. A kieső vasárnappal vagy csökken a létszám és a fennmaradó állomány kicsit többet túlórázik, vagy marad a létszám, de csökkennek a fizetések. Tehát elbocsátás és bércsökkenés vegyesen fordul majd elő” – mondta Gyalay-Korpos Gyula, az MBSZ elnöke. Úgy látja, hogy főként a társadalom aktív tagjait büntetné a szabályozás, hiszen a hétvégi és ezen belül vasárnapi "nagy bevásárlásokat" leginkább a fővárosi, 30 és 50 év közötti, magas jövedelmű családosok végzik, akik hétköznap magas óraszámban dolgoznak. Ez a kereskedelmi forgalomban évente mintegy 400 milliárd forintot jelent.

A szövetség adatai szerint a bevásárlóközpontokat a látogatók 11 százaléka vasárnap keresi fel. Országosan, vasárnap több mint 870.000, szombati napon közel 1,4 millió háztartás vásárol napi fogyasztási cikkeket (FMCG). Amennyiben a tervezett szabályozás miatt a vasárnapi bevásárlási lehetőség megszűnik, úgy a forgalom szempontjából erős szombati nap válik még zsúfoltabbá. A háromfős, vagy annál nagyobb háztartások a hétvégi bevásárolásokat preferálják.

A gazdasági válság hatására a legmagasabb, 7-30 százalék közötti forgalom-visszaesést 2009-ben realizálták a bevásárlóközpontok, de 2008-ban és 2010-ben is forgalom-visszaesés volt a kereskedelmi egységeknél. 2013 harmadik negyedévétől a forgalom kismértékű növekedése figyelhető meg, amely emelkedés lehetővé tette, hogy hazai és nemzetközi kereskedelmi láncok erősödjenek meg, újítsák fel üzleteiket és nyissanak újabb egységeket. Véleményünk szerint a vasárnapi zárva tartás hatására újabb negatív hullám indulhat el, mivel a drasztikus szabályozásbizonytalanságot okoz.

Ha a vasárnapi nyitva tartás megszűnik, további forgalomcsökkenés várható. Egyrészt a szombati vásárlásra való átálláshoz hosszú idő kell, másrészt a vasárnapi, úgynevezett spontán, impulzív vásárlások elmaradnak, harmadrészt pedig sokan külföldre mennek majd vásárolni. Németországban a korábbi teljes vasárnapi tiltást követően ma már 6-7 vasárnapon nyitva tarthatnak a kereskedelmi egységek, illetve Ausztriában is fontolják a vasárnapi nyitva tartás visszaállítását.

Az MBSZ szerint az diszkriminatív és működésképtelen félmegoldás, hogy a 400 négyzetméternél kisebb alapterületű üzleteket nem érintené a korlátozás, mivel egy ilyen szabályozás a bevásárlóközpont esetében azt jelenti, hogy a nagyobb alapterületű üzletek, ha zárva vannak, nem érdemes a központot se nyitva tartani – s így a kis- és középvállalkozások is rosszul fognak járni. A szövetség szerint alkotmányos szempontból a korlátozás mindezek tetejébe sértené a vállalkozás szabadságát és a versenyszabadságot és a vásárlói szabadságot is.

A vasárnapi zárva tartás ellentétes a kormány által meghirdetett munkahely-teremtési programmal, ráadásul a piacok és egyéb vásárok nyitva tartását nem szabályozza a jelenlegi indítvány, ezzel pedig a feketegazdaság erősödne meg. Ezért az MBSZ úgy véli, hogy korlátozás helyett a piaci önszabályozásra kellene bízni a nyitva tartás kérdését. Ha viszont a kormányzat mindenáron szabályozni akar, akkor egy ilyen javaslat beterjesztése előtt széles körű társadalmi egyeztetésre és átfogó elemzésre lenne szükség – írja közleményében az MBSZ..