2014. október. 10. 21:12 MTI Utolsó frissítés: 2014. október. 10. 20:56 Vállalkozás

Szakszervezet: háromhavi túlmunkára kötelezné a buszvezetőket a BKV

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) szerint a BKV háromhavi túlmunkára kötelezné a buszvezetőket. A BKV közlése szerint a járművezetők folyamatosan jelezték, hogy az alapórán felül is dolgoznának.

Az EKSZ pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a buszvezetőknek így 12 helyett 15 hónapot kellene dolgoznia. Az érdekvédelmi szervezet szerint olyan munkaszerződés-módosítást tesznek a munkavállalók elé, amelyben az aláíró családi okokra hivatkozva kéri a munkáltatót, hogy 480 túlórát engedélyezzen számára.

Nemes Gábor, az EKSZ elnöke közleményében azt írta: ezt a legtöbb járművezető még így is vállalná, mert ezzel is nő a keresete. Az elmúlt néhány évben ugyanis fokozatosan elvett tőlük a cég minden juttatást. Ennek azonban álláspontja szerint az lenne az eredménye, hogy fáradt, ideges, agyonhajszolt buszsofőrök szállítanák az utasokat, kockáztatva az utasok és saját maguk biztonságát - tette hozzá.

A szakszervezet szerint ilyen mértékű túlmunka súlyosan aggályos, ezért az eljárás azonnali leállítását követeli, ellenkező esetben törvénysértésért feljelenti a BKV-t.

A BKV az MTI megkeresésére azt közölte, hogy a járművezetők folyamatosan jelezték a cég felé, ha van rá lehetőség, akkor szívesen dolgoznának az alapórán felül. Ennek érdekében közösen módosítják a munkaszerződést, amelyben a hatályos jogszabályok alapján a munkavállaló javára el lehet térni. Mivel mindez a munkavállaló kifejezett írásos kérésére és javára történik, a BKV törvényesen és a jogszabályoknak megfelelően jár el - közölték.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?