Az valós üzleti logika, hogy egy kisvállalkozás az értékláncból kihagyja a nagykereskedő árrését. Az is, hogy az interneten nagyon alacsony a piacra lépés költsége. Tehát nem csoda, hogy sokan akarnak webshopot nyitni - mondta egy piacvezető hazai webáruház vezetője. Szerinte azok az induló válalkozások lehetnek sikeresek, akik kereskedőként egy-egy termékre specializálódnak, illetve azok, akik a saját maguk által gyártott terméket kínálják. Mivel feltehetően sokan törik azon a fejüket, hogy saját webáruházat nyitnak, sorozatunkban összefoglaljuk az online üzlet elindításának legfontosabb szabályait. 

Az e-kereskedelmi tevékenységet szabályozó jogszabályok az e-kereskedelmet nem említik önálló kereskedelmi formaként. Más jogszabályokból azonban levonható, hogy a cég webshopja engedély nélkül üzemeltethető. Két megkötés van: a honlapnak számos kötelező adminisztrációs kelléket kell felsorolnia (fogyasztói jogok, vételtől való elállás, stb.), illetve nem árulhat tiltott dolgot. Fontos, hogy magát az interneten keresztüli kereskedelm elindítását az illetékes jegyzőhöz bejelenteni.

- dohánytermékek

- veszélyes kémiai anyagokat, kivéve tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag;

- az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;

- állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;

- fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;

- növényvédő szerek és hatóanyagaik;

- nem veszélyes hulladék;

- A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag.

A vállalkozás az e-kereskedelmi tevékenysége után az általános szabályok szerint adózik. Internetes értékesítésnél előfordulhat, hogy a terméket magyar fogyasztó külföldi kereskedőtől vásárolja, illetve fordítva: magyar kereskedőtől külföldi fogyasztó vásárol. Ez felveti, hogy mely állam forgalmi adója fogja az ügyletet terhelni.

Az Európai Unión belüli adómentes értékesítés szabályainak alkalmazására csak akkor van lehetőség, ha az értékesítő is és a vevő is - más tagállambeli - adóalany (ill. nem adóalany jogi személy). Ilyenkor – az egyéb feltételek fennállása esetén – az értékesítés adómentes, a forgalmi adót pedig a célországban a vevő vallja be, Közösségen belüli beszerzés címén (amelyhez adott esetben egyidejű adólevonási jog is kapcsolódhat).

Ezzel szemben a web-áruházak fogyasztói jellemzően magánszemélyek, s ebből következően az adót minden esetben a termék értékesítője fizeti. Azt, hogy az adókötelezettséget mely államban kell teljesíteni, a termékértékesítés teljesítési helye határozza meg. Ez utóbbit pedig a törvény attól teszi függővé, hogy az értékesítés volumene az adott államban adóévben, illetve a megelőző adóévben elér-e egy bizonyos mértéket. Ez utóbbit - összegszerűen - az egyes tagállamok önállóan határozzák meg.

(via NAV, hvg.hu)