Kétszáz hazai kkv reprezentatív felmérése során kiderült, hogy a vállalkozások negyedénél nincs semmiféle előírás az iratok kezelésére – olvasható a VG-ben.

Ezt erősítette meg az úgynevezett „bin research” kutatás is. A kutatók szelektíven gyűjtött, elsősorban irodai papírhulladékot néztek át és válogatták ki közülük azokat az iratokat, amelyek megsemmisítés híján alkalmat adhatnak a visszaélésre.

Az átnézett 763 kiló papírhulladékból 173 kiló (23 százalék) tartalmazott adatlopásra alkalmat adó adatokat. Előkerültek például egy gyógyszertár teljes pénzügyi kimutatásai, bizonyítvány- és igazolványmásolatok egy oktatási intézményből, egy cég EU-s pályázati pénzekből megvalósuló projektjének minden részlete, egy fejvadász cég több év alatt a pályázókról összegyűjtött önéletrajzai, értékelésekkel együtt.

A hulladék között talált iratok jelentős része nem csak üzleti kémkedés, identitáslopás vagy zsarolás kockázatát hordozza, de a bizalmas információk hanyag kezelése komoly jogi szankciókkal is járhat – hívta fel írásában a figyelmet a Bird & Bird nemzetközi ügyvédi iroda részéről Halász Bálint, információtechnológiával foglalkozó ügyvéd.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hasonló esetben szabott már ki ötmillió forint összegű bírságot, amelyet később a bíróság is jóváhagyott. Emellett potenciális kockázatot jelenthetnek az érintett magánszemélyek által indítható perek, amelyek a reputáció veszteségen túl kártérítéssel járhatnak.

A személyes adatok hanyag kezelésének akár büntetőjogi következménye is lehet. Ez esetben az ügyvezetőket, illetve egyéb felelős személyeket akár kétéves szabadságvesztés büntetés fenyegetheti, de a bíróság az érintett céggel szemben is alkalmazhat intézkedéseket, ami lehet pénzbírság, a tevékenység korlátozása vagy súlyos jogsértés esetén akár a cég megszüntetése is.

Jövő év márciusától az érintett magánszemélyek már sérelemdíj formájában is igényt tarthatnak kártérítésre – írta a VG-ben a szakember.