2013. október. 31. 08:08 MTI Utolsó frissítés: 2013. október. 31. 09:33 Vállalkozás

Jó hírt és rossz hírt is közölt a Telenor

Az egy évvel korábbi 40,5 milliárd forintról 38,4 milliárd forintra csökkent a Telenor Magyarország árbevétele a harmadik negyedévben, miközben az egyszeri tételek nélkül számolt EBITDA (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti profit) 13,14 milliárd forintra nőtt a bázisidőszaki 12,23 milliárd forintról – közölte a társaság csütörtökön.

A közlemény az árbevétel csökkenését elsősorban az összekapcsolási és roaming díjak csökkentésével, valamint az előfizetési és forgalmi árbevétel enyhe mérséklődésével magyarázza, az EBITDA nominális értékének javulását pedig a költségmegtakarítást segítő kezdeményezésekkel és a távközlési adóterhek változásával.

A cég EBITDA-rátája az egy évvel korábbi 30,2 százalékról 34,2 százalékra javult a harmadik negyedévben. Az előfizetések száma a negyedév során 32 ezerrel 3 millió 487 ezerre emelkedett. Az aktív SIM-kártyák száma alapján számított piaci részesedés 31,41 százalék volt a vizsgált időszak végén, magasabb a 2013 második negyedévinél (31,33 százalék).

Az egy előfizetésre jutó átlagos havi árbevétel összege (blended ARPU index) 3416 forint volt, szemben a 2012 harmadik negyedévi 3635 forinttal, a visszaesés oka főként az összekapcsolási díjak csökkentése.

A Telenor Magyarország 27 milliárd forintot költött a magyar állammal kötött frekvenciaengedélyek meghosszabbítására. A vállalat 2022-ig egy 9,8 Mhz-es duplex blokkot használhat a 900 MHz-es és egy 30 MHz-es duplex blokkot az 1800 MHz-es frekvenciasávban, ennek köszönhetően október 10-én elérhetővé tette a 150 Mbps sebességű 4G szolgáltatást.

A társaság a közlemény szerint most ambiciózus hálózatfejlesztés elindítását tervezi, és több mint 10 milliárd forintot fordít a vidéki lefedettség és a városokban nyújtott mobilinternet-sebesség növelésére.

hvg360 Tornyos Kata 2024. december. 23. 10:54

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?