Gedeon András, az NMH munkavédelmi és munkaügyi sajtóreferensének pénteki közlése szerint az ellenőrzések fókuszában elsősorban például a kis- és nagyobb volumenű építkezések, különböző kereskedelmi egységek (boltok, áruházak, standok, pékségek), változó (fesztivál, vásár) és állandó helyen működő vendéglátó-ipari egységek (éttermek, szálláshely szolgáltatók), mezőgazdasági területek és feldolgozóipari létesítmények voltak.

A munkáltatók körében tapasztalt magas, 74 százalékos jogsértési arány és a szabálytalanságok jellege alátámasztotta a napokban indult országos célvizsgálat indokoltságát, amelynek fókuszában a kereskedelmi szektor és a munka- és pihenőidő szabályainak betartása áll - hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Az ellenőrzés alá vont munkáltatók által elkövetett szabálytalanságok egy része olyan súlyos szabályszegésnek minősült, amelyek miatt - a felügyelőségek által előzetesen megadott adatok alapján - közel 300 munkaügyi bírságot szabtak ki, valamivel több, mint 30 millió forint értékben.

Az ellenőrzött foglalkoztatókkal szemben jellemzően  jogviszony bejelentésének elmulasztása, illetve munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos, valamint a munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése miatt kellett eljárnia a munkaügyi hatóságnak. Ezenkívül volt példa a garantált bérminimumra, illetve minimálbérre, valamint a pótlékokra és a szabadságokra vonatkozó rendelkezések megszegésére is.

A munkaügyi hatóság képviselői a vizsgálatok alkalmával harmadik országbeli állampolgárok szabálytalan foglalkoztatásával is találkoztak  amely leginkább a sütőiparban fordult elő. Ezen jogsértés leggyakrabban előforduló megjelenési formája a munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatás volt - olvasható a közleményben.