Vállalkozás MTI 2013. augusztus. 29. 17:09

Magyar óriásszivattyúkat kap egy orosz atomerőmű - fotók

A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó (EEG) Kft. az épülő új rosztovi atomerőmű számára 18 nagy teljesítményű szivattyú gyártásáról szóló szerződést teljesített augusztusban, 17,8 millió dollár értékben - közölte a társaság csütörtökön.

A megrendelés utolsó hét darab MPB-2200 szivattyúját nyár végén készítette el a gyár a rosztovi atomerőmű 4-as blokkja számára. Az egyenként 100 tonnás, állítható lapátozású keringető szivattyúk mindegyike 17,5 köbméter vizet szállít másodpercenként az erőmű hűtőrendszere számára. 

Ha egyszerre működne a most legyártott hét gép, egy 50 méteres szabványos úszómedencét 22 másodperc alatt lennének képesek megtölteni - érzékeltették a közleményben. 

MTI - Beliczay László

A Ganz az erőművi szivattyúk mellett az atomerőművi fűtőanyag-kazettákat mozgató átrakógépeket is gyárt. Az idén a Leningrád-2-es, szintén újonnan épülő atomerőmű 1-es blokkja számára szállított átrakó berendezés részegységeket mintegy 700 ezer euró értékben. Tavaly pedig felújította a szlovákiai Mohi (Mochovce) és a csehországi Dukovany atomerőmű átrakógépeit. 

MTI - Beliczay László

A társaság 51 százalékos tulajdonosa 2008 óta a Roszatom orosz állami konszernhez tartozó Atomenergomas Nyrt. Az orosz tulajdonos belépésével megnyílt a Ganz számára a zárt orosz atomenergetikai piac, ami más magyar cégek számára is lehetővé teszi a beszállítást. Ma Oroszországban 9, külföldön pedig 19 reaktort épít az orosz anyacég. 

A céginformáció adatai szerint a magyar leányvállalat a múlt évet nettó 3,866 milliárd forint árbevétel mellett 332 millió forint mérleg szerinti eredménnyel zárta.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.