Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egytonnányi csokipapír a kuka helyett egy magyar származású vállalkozó újrahasznosítással foglalkozó cégéhez került, a környezettudatos gondolkodáshoz vezető gyűjtési modellel ráadásul még zsebpénzt is lehet keresni. A TerraCycle idehaza a csoki-, illetve chipscsomagolás gyűjtése után a csikkprojektet is sínre tette, a különféle hulladékokból olcsó granulátum és trágya készül.
„Ez az első doboz visszaküldött csikk, de ez már a raktárban van” – mutat büszkén a hóna alá kapott pakkra German Dániel, a TerraCycle magyarországi programvezetője. A hulladékgazdálkodási szakember szerint ez máris a cég hazai sikersztorijának újabb fejezetét jelzi. Egy éve ugyanis a csokipapír visszagyűjtése, pár hónapja pedig a chipses zacskóké indult el. A 28 éves ügyvezető a cég külvárosi gyűjtőraktárában egy polcrendszerre mutat, amelyre 20 óriási méretű zsák, a magyarországi csokipapír-gyűjtés egyéves termése került. Zsákonként 40-50 kiló, azaz összesen közel egy tonna. Alatta négy nagy kartondoboz, amibe a sós ropogtatnivalók csomagolását gyűjtik. Illetve – és ez a lényeg – nem is ők, hanem azok, akik csatlakoztak a TerraCycle hulladékhasznosító programjához.
A TerraCycle magyarul
A HVG Extra Business számára készült interjúban mutattuk be először a budapesti születésű, Amerikában élő Tom Szakyt, aki, miután az elmúlt évtizedben milliomos lett abból, hogy szerves hulladékból gilisztahumuszt állít elő, átnyergelt a nehezen (mások által egyáltalán nem kezelt) hulladékok feldolgozására. Ezzel világhírűvé tette a TerraCycle cégét, és a Forbes szerint a világ legégetőbb problémáival küzdő vállalkozók elitjébe került. Szaky ötlete, hogy a csokipapír, a chipses zacskó, a kávés kapszula, de még a cigarettahamu is újrahasznosítható – sőt potenciális pénzkereseti forrás lehet azáltal, ha a visszagyűjtés és feldolgozás költségeit a gyártókkal finanszíroztatja meg. A TerraCyle a világ több mint 20 országában működik – bő egy éve Magyarországon is.
Felhajtás nélkül
„Az első programunk tavaly, a Föld napján indult el, és a csokoládécsomagolások összegyűjtését célozta meg” – meséli German Dániel. A programvezető elmondása szerint nem volt reklámkampány, nem kerestek médiapartnereket, és „a startpisztoly lövésekor igazából senki nem tudott rólunk”. Aztán egy év alatt eljutottak odáig, hogy 456 regisztrált gyűjtőponton mintegy 90 ezer ember csatlakozott a programhoz. German mutatja az adatokat feldolgozó országtérképen: szó sincs arról, hogy csak a főváros vagy a nagyvárosok passziója volna ez, lényegében minden megyében van már kis és nagyvárosi gyűjtőpontjuk is, és a lehetőség ma is elsősorban szájhagyomány útján terjed. Eleinte neki is furcsa volt, és aggódott, amikor a program indulását követő harmadik hónap végén még csak 3 ezer csomagolóanyagot kaptak, de a negyedik hónapban már jött 30 ezer, aztán 40 ezer, és a szám hónapról hónapra 5-10 ezer darabbal nő.
„Minden programnak fel kell futnia, hogy meg lehessen mérni, mennyire sikeres. De rendszeresen a többi TerraCycle-országhoz hasonlítom magunkat, és bár a magyarok szeretik borúsabban látni a maguk eredményeit, mint az indokolt volna, engem is meglepett, hogy a lakosságszámra vetítve egy év elteltével a legjobbak között vagyunk” – mondja Dániel, aki a gödöllői egyetemen végzett, és globális rálátása is van a hagyományos hulladékgazdálkodásra is, mivel Amerika előtt egy évet Hollandiában is tanult e témakörben. Most már jó ideje „terrásként” látja a világot (az Amerikában működő kutatólaboratóriumban is dolgozott egy évet), de azt állítja, hogy ha mennyiségileg a magyarországi teljesítmény a skandináv országokban visszagyűjtött és újrahasznosított hulladékhoz, illetve Brazíliához vagy pláne az USA-hoz nem is mérhető, „de Argentínához vagy Spanyolországhoz igen".
Egymilliót érő csokipapír
A csokis fóliák gyűjtése után elindult a Chips Brigád, majd legutóbb a cigarettacsikkek visszagyűjtésére fókuszáló projekt. A „csokis” kampányból, a csomagokat feladók és a regisztrációk adataiból a TerraCycle-nél tudják, hogy a robbanás ezen a piacon akkor történt, amikor az iskolák egymás után felfedezték a programot. A hulladékgazdálkodási mérnök hozzáteszi: azóta azt is megtudták, a legtöbb esetben a környezetismeret tanárok aktivizálódtak, és több iskolában is külön iskolai kampány zajlott a gyűjtés népszerűsítése érdekében. Ehhez képest a chips egy lépéssel hátrébb jár. Ám mivel összekötik a kommunikációt, a Csoki Brigád gyűjtődoboza mellé a legtöbb esetben gyorsan kikerül a chipses zacskókat begyűjtő dobozka is. „Olyan még nem volt, hogy aki az egyiket kirakta, annak ellenére lett volna mást is gyűjteni. Ez egy életforma, amire rááll az ember, és aztán minden nagyon magától értetődőnek tűnik” – magyarázza German Dániel. Meg azt is, hogy bár a csokipapírért és a chipses zacskóért darabonként két forintot fizetnek a gyűjtőknek, és már összesen mintegy egymillió forintot fizettek ki csak a csokicsomagolások után, a gyűjtők zöme szerinte nem igazán a pénzért csinálja. Vannak olyan állandó gyűjtőik is, akik már a saját költségükön küldik el a dobozokat, mondván: rászoktak arra, hogy elküldik, és a cég hasznosítja a szemetüket. Az is egyre gyakoribbá válik, hogy a gyűjtőpontok a „keresetüket” felajánlják valamilyen jótékony célra – például nehéz helyzetű gyerekek korrepetálását végző programnak, vagy arra, hogy ültessenek még több fát.
| Hogyan működik? |
Aki hall a programról (és tetszik neki), egy egyszerű internetes sorvezető segítségével könnyen csatlakozhat bármelyik gyűjtéshez. A modell minden esetben ugyanaz: bármilyen dobozba elkezdi gyűjteni az adott csomagolást, hulladékot, majd ha az megtelik, jelzi a TerraCycle-nek, amelytől kap egy bélyeget, amivel a csomagot a postán feladva a pakkot célba juttatja. A „mérlegelés” során a doboz értékét meghatározzák, amit vagy átutalnak a gyűjtőnek, vagy az illető azt „levásárolhatja” különböző karitatív programok támogatásával. A honlapról plakátokat is le lehet tölteni, amivel azt is el lehet sajátítani, hogy miként kell a gyűjtést például egy iskolában, vállalatnál hatékonyan végezni. A szervezet proaktívan is dolgozik, ha egy-egy gyűjtőpont nagyon aktív, próbálják őket bemutatni, és a fórumok már olyan szinten működnek, hogy bár van ügyintéző és operátor is, egyre gyakoribb, hogy a gyűjtőpontról feltett kérdést nem ők, hanem egy másik gyűjtőpontról válaszolják meg. |
„Van, ahol hetente megtelik egy-egy doboz, van ahol eddig csak egynek sikerült. De ez nem arról szól, hogy melyik a jobb, mert ez a program nem arról szól, hogy kötelező visszagyűjteni valamennyit. Sokkal inkább arról, hogy amikor valahol megtelik a doboz, akkor azzal éppen azt lehet szemléltetni, hogy ennyivel is kevesebb szemét kerül ki a közösség felügyelete alól. És ez jó érzés” – mondta Dániel.
A termelésre még várni kell
A begyűjtött hulladék egyelőre raktárba kerül. Ahhoz, hogy a csomagolóanyagból műanyag granulátumot készítsenek a darálás és olvasztást követően, 1 tonna csoki csomagolóanyag még kevés. Tárgyalásokat már folytattak különböző, erre szakosodott cégekkel, de a mérleg nyelvét átbillentő kritikus tömegnek ehhez a jelenleginek a többszörösére kell híznia. A szakember azonban nem aggódik – úgy véli, akár már egy éven belül is sor kerülhet az első raktársöprésre. Erről egyébként a TerraCycle kutatórészlegénél döntenek, mivel ők keresik a granulátum potenciális megrendelőit, és az ő igényei szerint igazítják a terméket, hogy kész nyersanyagot kapjon. Amerikában van olyan gyár, amelyik közvetlenül a begyűjtés után, további feldolgozás nélkül vásárolja meg az anyagot, mondván: a többit majd megoldja.
Európában – ahol már 15 országban működik TerraCycle leányvállalat – azonban legutóbb az is szóba került, hogy a széttagolt, egyenként kicsi gyűjtőbázisok közt csomópontokat alakíthatnának ki, és a meglévő know-how felhasználásával regionális feldolgozóközpontokat hoznának létre. Ez azonban egyelőre képlékeny kérdés – főként azért, mert a cég folyamatos expanzióban van, és rendre újabb országokban is megtelepszik. Az idén Lengyelországban és Horvátországban szeretnének elindulni.
Addig, míg a termelés kérdése eldől, Magyarországon is csak gyűjtenek.
Jöhet a csikkszüret is
Végeredményben hasonló kimenetellel indult el alig egy hónapja a Csikk Brigád nevű program is, amelybe azonban magánszemélyek nem, hanem csak szórakozóhelyek és irodák regisztrálhatnak. A programban a cigaretták kartondobozán kívül minden gyűjthető (a cigarettacsikk minden része, de a szivarvégek, a cigis dobozok külső, műanyag csomagolása és belső fóliája, valamint a cigarettapapír, de még a hamu is). Pénzt azonban nem lehet vele keresni idehaza – a virtuális számlán jóváírt pontokat viszont itt is fel lehet használni például karitatív célokra.
A csikkek feldolgozása a sterilizálástól eltekintve nagyon hasonló a másik két termékéhez: a filter zöme cellulóz-acetát származékból készül, ami egy polimer, amit ledarálnak, extrudáják, és más újrahasznosított anyaggal erősen hígítva kerül újra a műanyagipari feldolgozóiparba. (A hamut és a maradék dohányt komposztálóba küldik, és trágya lesz belőle.) A granulátum pedig másodnyersanyagként jóval olcsóbb, mint az elsődleges nyersanyag, így keresett is a piacon.
Amerikában ez már több mint egy éve elindult, igaz, ott magánszemélyek is gyűjthetik ezzel a céllal a csikket. Magyarországon nem, de German Dániel szerint a szórakozóhelyek számára ez a projekt most úgyis aktuális „mert a bárokból kitiltott dohányzókat a szórakozóhelyeknek igazából csak arra kell rávenniük, hogy az elnyomott csikket egy gyűjtőbe dobják – ahelyett, hogy a járdára, úttestre pöckölik.” A programvezető szerint ez egy koncentráltan megjelenő problémára adható elegáns megoldás akkor is, ha pénzt nem lehet keresni vele – a bároknak, cégeknek viszont nem kerül semmibe.
Mivel a csokiprogram már befutott, és a chipsprojekt is követi, „innentől ez a dolog nem nagyon tud már visszaesni”. Csak azt kell tudni kivédeni, hogy a visszagyűjtés dinamikus növekedése kifulladjon. Ez ellen máris körvonalazódnak a következő célterületek: szóba jöhet az élelmiszeripari és kozmetikai „hulladék” visszagyűjtése éppúgy, mint akár a használt ruhák újrahasznosítása. „Azt érzékeljük, hogy az emberek részt akarnak benne venni, és ehhez egyszerűen csak egy szolgáltatást kell tudni hozzáadni. Mi megtesszük.” – mondta végül Dániel.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
