2013. január. 25. 06:48 MTI/Világgazdaság Utolsó frissítés: 2013. január. 25. 06:02 Vállalkozás

900 ezret bukhatnak a cégek egy határidőn

Az informatikai rendszer akadozása miatt nem azonnal, de később akár 900 ezer forintra is büntethetik azokat a cégeket, akik késve nyújtják be kérelmüket a cégadatok kötelező módosítására a Fővárosi Cégbírósághoz - írja a Világgazdaság. A fővárosban működő mintegy 250 ezer cég közül eddig a társaságok alig harmada tett eleget a kötelezettségének.

Akár 900 ezer forintos bírságot kaphatnak azok a cégek, amelyek a cégadatok kötelező módosítására vonatkozó február 1-jei határidőn túl nyújtják be kérelmüket a cégbíróságokhoz - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Világgazdasággal.

A gazdasági napilap annak apropóján kereste meg a szaktárcát, hogy a Fővárosi Cégbíróság vezetője úgy nyilatkozott, miután sokan az utolsó percre hagyták az ügyintézést, a folyamatosan emelkedő számú kérelmek miatt akadozik a cégbíróság informatikai rendszere, így nem büntetik azonnal a későket. A fővárosban működő mintegy 250 ezer cég közül eddig a társaságok alig harmada tett eleget a kötelezettségének.

A február 1-jei határidőn túl benyújtott kérelmek esetén a cégbíróságnak nincs mérlegelési jogköre, a pénzbírság kiszabásától nem tekinthet el - közölte a tárca. Hozzátették, hogy az adatbejelentési határidő meghosszabbítása csak törvénymódosítással történhetne, de ilyen módosítás nem volt, és nincs is folyamatban.

A lap arra nem kapott választ a minisztériumtól, hogy a cégbíróságok mi alapján határozzák meg a büntetés mértékét. Egy szakértő szerint várhatóan az árbevétel számít majd a bírságoknál. A kötelező cégadat-módosítás illetékmentes, de csak ügyvédeken keresztül lehet megtenni. Az ügyvédek díja 6900 és 60 ezer forint között mozog - írja pénteki számában a Világgazdaság.

hvg360 Nemes Nikolett 2025. március. 31. 20:15

„A válásra nem szabad úgy gondolni, mintha szörnyűség lenne, a szörnyűség a rossz kapcsolat”

A magyar társadalom még mindig erősen hiszi, hogy a házasságban élők boldogabbak, ezzel együtt a gyerekek egyharmada házasságon kívül születik, még ha ezt a döntéshozók nem is hajlandók tudomásul venni. Miért adják egyre többen válásra a fejüket ötvenes-hatvanas, sőt hetvenes éveikben? Melyek a leggyakoribb válóokok, és hogyan hat vissza a szegénység a házasságok tartósságára? Ezekről is beszélgettünk Tóth Olgával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársával.