2012. november. 20. 19:44 MTI Utolsó frissítés: 2012. november. 20. 19:35 Vállalkozás

Már tudják a Telekomnál, mennyit visz el Matolcsy új adója

A Magyar Telekomnak 9-11 milliárd forint, a UPC-nek pedig milliárdos pluszterhet jelent a közművezeték-adó - közölte a két cég.

A parlament kedden kivételes sürgős eljárással fogadta el a kormány javaslatát, amely szerint adót kell fizetni a közművezetékek után január 1-jétől, a teher mértéke pedig 125 forint lesz méterenként.

A Magyar Telekom keddi, a Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közleménye szerint előzetes becsléseik és a jelenlegi törvényszöveg alapján 2013-tól a cég által fizetendő közművezeték-adó éves összege várhatóan 9 és 11 milliárd forint között lesz. Az adót a működési költségek között számolják el. 

A törvény alapján a hírközlési vezetékeknél az adót nyomvonalhossztól függően sávosan határozták meg: az első 170 ezer méter után az adó teljes mértékének 20 százalékát, 170 ezer és 250 ezer méter közötti része után 40 százalékát, 250 ezer és 300 ezer méter közötti része után 80 százalékát kell fizetni, 300 ezer métert meghaladó része után pedig a teljes adót - írja a közleményben a Magyar Telekom. 

Szűcs László, a UPC kommunikációs igazgatója kedden azt mondta, a UPC-nek több ezer kilométernyi kábelhálózata van, számításaik szerint milliárdos nagyságrendű lesz a közműadó fizetési kötelezettség.

A kormány az adónemből összességében 30 milliárd forint bevételre számít, ebből a távközlési szektorra eső rész a számítások szerint mintegy 8 milliárd forint, és a UPC a legnagyobb piaci szereplők egyike - mondta Szűcs. 

Szerinte a leghosszabb vezetékhálózattal a Magyar Telekom rendelkezik, és az Invitel is vélhetően a leginkább érintettek között lesz. A távközlési szektoradó évi 3-4 milliárd forint között volt, ezt jövőre kivezetik. Ennek jogszerűségét az Európai Unió Bírósága is vizsgálja. A nyáron bevezetett telefonadó is érinti a UPC-t.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?