Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Az állam alig, a hitelezők semmit sem kapnak a felszámolásokból
Esetenként átlagos százezres nagyságrendű bevételre számíthat az állam a felszámolási eljárások során, így ez nem tűnik zsíros üzletnek – legalábbis a központi költségvetésnek. Ennek alapján a hitelezők még rosszabbul járnak, csak a kintlevőség behajthatalanságában bízhatnak.
A felszámolás alá került cég beszállítói és partnerei mellett − akik legfeljebb abban bízhatnak, hogy a bennragadt pénzt mihamarabb behajthatatlan követelésnek minősíthetik − nem üzlet a felszámolás az adóhatóságnak sem, annak ellenére, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adótartozásokkal első helyen szerepel a követelési listán – írja a Napi Gazdaság. A NAV adatai szerint tavaly 4,4 milliárd forinthoz jutott az eljárások során. A múlt évben mintegy húszezer eljárás indult és több mint 35 ezer eljárás van folyamatban, a hatóság egy ügy során tehát átlagosan legfeljebb százezer forint nagyságrendű bevételre számíthat. A csődeljárásból származó bevétel még ennél is kevesebb, 2,4 milliárd forint volt, igaz, évente legfeljebb pár tucat csődeljárás indul.
A teljes kintlévőség azonban tavaly 2270 milliárd forint volt, a hátralékállományhoz képest a végrehajtással, felszámolással beszedett pénz alig haladta meg a 330 milliárdot. A leghatékonyabbnak az inkasszó bizonyult, ebből tavaly 220 milliárd folyt be a 330 milliárdból. A vagyonelemek, ingatlanok árverése viszont nem hoz túl sokat a konyhára: mindössze néhány milliárd forint származott ebből.
Ezzel szemben 2011-ben a behajthatatlan követelések 340 milliárd forintot tettek ki. Az összeg ennél is magasabb lenne, az elévült ügyek által érintett behajthatatlan követelések értéke azonban 40 milliárd forintot tett ki. A tavalyi 2270 milliárd forint hátralék nagy része nem lesz behajtható, általánosságban pedig az évi több mint kétezermilliárd forint hátralék több mint kétharmada sohasem folyik be.
Ennek fényében komoly kihívást jelent majd a hatóságnak, ha valóban 150 milliárd forinttal kell javítania a beszedési mutatókon. Egyértelmű, hogy ezen a vonalon − vagyis a hátralékbehajtáson − nem lehet ekkora többletet teremteni, hiszen ehhez 50 százalékos javulást kellene elérni. Általános tapasztalat, hogy a legtöbb bevétel mindig abból származik, amit az adózók önként befizetnek. Tavaly 8700 milliárd forint származott az önkéntes befizetésekből, s ennek csak 26-od részét tette ki a behajtás.
