2012. február. 24. 21:15 MTI Utolsó frissítés: 2012. február. 24. 21:03 Vállalkozás

Kétmilliárdért szerezheti meg a MÁV a Resti Zrt. többségi tulajdonát

Resti Zrt. 85,58 százalékát kitevő részvénycsomag mintegy 2 milliárd forintért kerülhet a MÁV Zrt. tulajdonába, erről pénteken kötöttek előszerződést - közölte a vasúttársaság.

A MÁV Zrt. tájékoztatása szerint a Resti Zrt. többségi tulajdonosai - a Lázár és Fiai Kft., a Resdan Invest Kft., valamint a Kiron Invest Kft. - és vasúttársaság között létrejött megállapodás nyomán megindulhat az üzletrészek részletes vagyonértékelése, majd erre alapozva a tranzakció lezárása. A MÁV Zrt. meghatározó állomási területei mentesülnek a megörökölt haszonélvezeti szerződéstől, így azok fejleszthetővé és hasznosíthatóvá válnak.

A felek közt kialakítandó végső vételárat független vagyonértékelés után állapítják meg, mely kiterjed a haszonélvezeti jogok, illetve a társaság vagyonának értékelésére is. A tranzakció lezárására az MNV Zrt. előzetes jóváhagyásával kerülhet majd sor - írja közleményében a MÁV Zrt.

A vasúttársaság közölte, hogy a MÁV és a Resti tulajdonosai között 1991-ben megkötött szerződésben foglaltak elmaradtak, a vasútállomások korábbi szolgáltatásai - különösen a melegkonyhás étkeztetés - folyamatosan megszűntek. Helyüket számos helyszínen profilidegen szolgáltatások vették át, köztük játékautomatákat üzemeltető vendéglátóhelyek, használtruha-üzletek.

Az uniós forrásokból, részben a NIF Zrt., valamint részben a MÁV Zrt. által kezdeményezett állomási fejlesztések során a már bejegyzett haszonélvezeti joggal terhelt területek egy részét szükséges vasútüzemi, utasforgalmi célra is felhasználni, ez azonban gyakranakadályba ütközött - hangsúlyozza a MÁV Zrt. közleményében. 

Lázár Vilmos, a Resti Zrt. egyik tulajdonosa és igazgatóságának tagja a közleményben kiemeli: a konstrukció nehézségét az eltérő tulajdoni szerkezet jelentette, így abban látták a helyzet megfelelő feloldását, ha az állam átveszi a magánkézben lévő tulajdonrészeket. Magyar vállalkozókként úgy gondolja, hogy ez a lépés a vasút fejlesztését szolgálja, amelyhez kompromisszumkészségünkre is nagyban szükség volt.

Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a közleményben kifejtette, hogy a részvénycsomag átvétele eredményeként a MÁV Zrt. meghatározó állomási területei mentesülnek a megörökölt haszonélvezeti szerződés kötöttségeitől, így azok az utaskomfort növelése, és az állomási szolgáltatások kiterjesztése érdekében fejleszthetővé és hasznosíthatóvá válnak.

Gál András Levente kormánybiztos és Szarvas Ferenc, a MÁV elnök-vezérigazgatója egy csütörtöki háttérbeszélgetésen arról adott tájékoztatást, hogy húsz vasúti pályaudvaron létesülhet kormányablak.

A rendezvényen kifejtették ugyanakkor, hogy a pályaudvari kormányablakok létrehozásához először meg kell oldani az utasellátók "félresikerült privatizációját", amely minden fejlesztés akadálya, ugyanis a vasútállomásokra tervezett beruházások a Resti Zrt. nélkül nem tudnak haladni. Mára azonban "reális közelségbe" jutottak azok a tárgyalások, amelyek eredményeképpen a MÁV meghatározó tulajdonossá válhat a Restiben, és fejleszthet - mondta Gál András Levente a csütörtöki háttérbeszélgetésen, megjegyezve, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is megvizsgálta a privatizációs szerződést, amely több aggályt is felvet.

Szarvas Ferenc hozzátette, hogy a MÁV a tervek szerint a Resti Zrt. 85 százalékát vásárolná ki, ha meg tudnak állapodni egy elfogadható árban, összeget azonban nem kívánt mondani.

A MÁV-vezető a húsz pályaudvar közül, ahol kormányablak létesülhet, példaként említette a három nagy budapesti pályaudvart, valamint  a székesfehérvári, a győri, a veszprémi, a nagykanizsai, a nyíregyházi, a miskolci és a debreceni állomást. Megjegyezte, később további pályaudvarok is bekerülhetnek a projektbe.

hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.