Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Országgyűlés pénteken elfogadta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló, illetve azokkal összefüggő egyes törvények módosítását. A törvénycsomag módosította az egyszerűsített cégalapítás szabályait is. Azzal a felkiáltással, hogy meg kell szüntetni az üzleti életben tapasztalt visszaéléseket, feltehetően sikerült olyan környezetet teremteni, melyben az eddigieknél lényegesen nehézkesebb lehet majd céget létrehozni.
A cégbejegyzési eljárás várhatóan időigényesebb, költségesebb és nehézkesebb folyamat lesz – mondta a hvg.hu-nak Sahin-Tóth Balázs, a Morley Allen & Overy Iroda munkatársa. Kérdéses az is, hogy a módosítások milyen mértékben alkalmasak a visszaélések csökkentésére, és be tudják-e váltani a hozzájuk fűzött hitelezővédelmi és forgalombiztonsági reményeket.
Sahin-Tóth szerint a jog eddig is rendelkezett kellő eszközökkel a visszaélések kiküszöbölésére, és az elfogadott változások sokkal inkább jelentenek visszalépést és okoznak felesleges többletterhet a jóhiszemű cégalapítók számára. Jogászi körök sokszor hangoztatják azt a kritikát, hogy nem szerencsés a társasági jogi és cégjogi szabályok átfogó módosítása a napirenden lévő új Polgári törvénykönyv elfogadását megelőzően. Az új kódex ugyanis újraszabályozza a társasági jogot, ami a cégjogot is alapvetően fogja érinteni.
Lehetőség - törvényi fenyegetés mellett
Az egyszerűsített cégeljárás vonzó lehetőséget kínált azok számára, akik gyorsan és költséghatékonyan kívántak gazdasági társaságot (bt., kft. vagy zrt.) alapítani.
Ennek során a jogi képviselő a cégbejegyzési kérelmet a cégtörvény mellékletében elhelyezett szerződésmintán terjesztette elő, amelyről a cégbíróság egy munkaórán belül határozott. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a beadványhoz szükséges mellékletek előkészítésével együtt akár egy nap alatt is lehetett céget alapítani, mindössze 15 ezer forint illeték befizetése mellett. Az adminisztrációs és dokumentációs terhek csökkentése miatt az egyszerűsített cégeljárás népszerű volt a cégalapítók és az őket képviselő ügyvédek körében.
A múlt idő használata azért indokolt – mondta Sahin-Tóth Balázs –, mert ugyan az egyszerűsített cégeljárás fogalma továbbra is szerepelni fog a törvényben, azonban hitelezővédelmi és forgalombiztonsági okokból korlátozottabban lesz majd igénybe vehető.
Csak az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtti módosítóknak köszönhetően került ki a törvényjavaslatból az a megkötés, amely szerint a továbbiakban kizárólag közkereseti és betéti társaságok esetében lett volna lehetőség egyszerűsített cégeljárásra. Ez azt jelenti, hogy a jövőben is lesz lehetőség zrt.-t, valamint az alapítási statisztikák szerint magasan legnépszerűbb társasági formának számító kft.-t egyszerű cégeljárással létrehozni.
„Mivel láthatóan heves viták kereszttüzébe került az egyszerűsített cégeljárás intézménye, a jogalkotási folyamat jövőbeli iránya szempontjából nem helyeseljük a gyakorlati tapasztalatok szerint jól működő, "gyors" cégeljárás megnehezítését. Ez véleményünk szerint nem fogja elősegíteni a hitelezővédelmi és forgalombiztonsági célkitűzéseket. Egy "csalárd" cégalapításnál – amelynek a célja pl. egy fantomcég, vagy egy számlacsalásra szakosodott vállalkozás létrehozása – nem okoz nehézséget a megnehezített cégbejegyzési jogszabálynak történő megfelelés. A gyakorlatban inkább a tisztességes kisvállalkozók ambícióit csökkenti bármilyen szigorítás, különösen az illetékteher emelése” – mondta a szakember.
Növekvő illetékterhek
A cégek alapításával kapcsolatos törvényi változások ugyanis módosítják az illetéktörvényt is: a közkereseti és betéti társaság esetében 25 000 forint, míg korlátolt felelősségű társaság és zártkörűen működő részvénytársaság esetében 50 000 illetéket kell majd leróni az egyszerűsített cégalapítás során, szemben a korábbi 15 000 forinttal. A jogalkotó ugyanakkor burkolt fenyegetést is elhelyezett a módosítások között: a cégbíróság a jövőben nem tekinthet majd el a bejegyzési kérelmet benyújtó jogi képviselő megbüntetésétől, amennyiben azért indul törvényességi felügyeleti eljárás a cég ellen, mert a bejegyzési kérelem vagy valamely melléklete nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek. A bírság 50 000 forinttól 900 000 forintig terjedhet.
A fenti változások tükrében arra lehet számítani, hogy a jogi képviselők inkább az általános cégeljárást fogják javasolni ügyfeleik számára az egyszerűsített cégalapítással szemben, épp a fenyegető bírság tudatában. Amennyiben az alapító nem a "gyors" társaságalapítás mellett dönt, egy kft. alapítása 100 000 forint illeték megfizetése mellett lehetséges.
Attól függetlenül, hogy az általános cégbírósági eljárás alkalmazása esetén a bejegyzés 15 napig, illetve hiánypótlás esetén további legfeljebb 45 napig is elhúzódhat, a cég előtársaságként, a nevében b.a. ("bejegyzés alatt") kiegészítéssel bizonyos korlátok között már a létesítő okirat ügyvédi ellenjegyzése napjától megkezdheti a működését.
Szigorúbb szabályok várnak a vezető tisztségviselőkre
Tovább szigorítanák a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizárási szabályokat. Ha a cégbíróság törvényességi felügyeleti vizsgálat során ún. fantomcégeket szüntet meg, akkor azok vezetői a korábbi 3 év helyett a következő öt évben nem tölthetnek be más cégben sem vezető tisztségviselői pozíciót, illetve nem lehetnek többségi tulajdonosok más cégekben.
A javaslat kiterjesztené a hitelezőkkel szemben fennálló felelősséget a cégvezetőkre is. A hivatalos indoklás szerint ennek az az oka, hogy az ügyvezetőkre vonatkozó szigorú szabályokat ne lehessen kikerülni cégvezetői megbízással. A cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselők utasításai alapján irányítja a társaság folyamatos működését.
Sahin-Tóth szerint a felelősség cégvezetőkre való kiterjesztése aggályos, mert anélkül kell vagyoni kockázatot vállalniuk, hogy osztalékot kapnának és részesedhetnének a társaság nyereségéből.
A salátatörvény egyéb elemei |
A törvénymódosítás a csődjogi, valamint a társasági és cégjogi szabályozás módosításával deklaráltan azt a célt tűzte ki, hogy a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartásokat visszaszorítsa. A csődtörvény egyik módosításával bevezetik a kényszertörlési eljárást, hogy a vagyontalan, munkavállalókkal sem rendelkező vállalkozásokat minél gyorsabban meg lehessen szüntetni (és ne kelljen hozzá külön bírósági eljárást indítani.) A fizetésképtelenségi eljárási szabályok módosításával a benyújtó (a kormány nevében az igazságügyi miniszter) azt szerette volna elérni, hogy erősödjön a csődeljárás adósságrendező funkciója, a céget a hitelezői ne tudják egyből bedönteni, inkább szülessenek csődegyezségek. A fantomizálódott vagy fizetésképtelen cégek vezető tisztségviselői és a többségi befolyással rendelkező tagok a módosításokat követően korlátlan felelősséggel tartoznak a társaság tartozásaiért, valamint bizonyos körben nem lehetnek más gazdasági társaság tagjai vagy vezető tisztségviselői. Az Országgyűlés ebben a csomagban fogadta el a lex MAL-t, amely lehetővé teszi, hogy egy meg nem fizetett környezetvédelmi bírságból eredő követelés, vagy annak egy része ellenében az állam az érintett társaságban részvényt, vagy üzletrészt szerezzen, ha a pénzbeli fizetés nem, vagy csak részben lehetséges. Valamint ha erre kiemelt nemzetgazdasági érdekből van szükség. |
Növekvő adminisztrációs terhek
A visszaélések csökkentése és a hitelezők védelme érdekében több olyan előírást is tartalmaz a javaslat, amely kibővíti a cégalapításoz szükséges beadványok, adatok körét.
Okirat benyújtásával kell igazolni, hogy a székhely, fióktelep, telephely céljára használt ingatlanra a cég érvényes jogcímmel rendelkezik (pl. tulajdoni lap vagy bérleti szerződés becsatolásával). Jelenleg a székhelyhasználat jogcímének ellenőrzése az ellenjegyző ügyvéd kötelessége, ami most visszakerül a cégbíróság feladatai közé.
A kötelezően bejelentendő adatok köre is kibővül a vezető tisztségviselőkre és a tagokra vonatkozóan. Ha a bejegyzési kérelemben külföldi cég vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy szerepel, akkor kötelező lesz kézbesítési megbízott megjelölése. A bejelentési kötelezettségeknek nemcsak a törvényjavaslat hatálybalépése után alapított, hanem a már meglévő cégek is kötelesek eleget tenni legkésőbb 2013. február 1-ig.
Súlyos pénzeket fizet, aki nem jelenti be időben az adatváltozást
A javaslat visszatér ahhoz a korábbi gyakorlathoz, hogy a cégnek fel kell tüntetnie az alapításakor a fő tevékenységet és további tevékenységi köreit is. Korábban a létesítő okiratot készítő és ellenjegyző ügyvéd jogosult volt a cég számára székhelyét biztosítani, azonban 2012. január 1-től az ügyvédi székhelyszolgáltatás lehetősége megszűnik.
Ugyan nem közvetlenül a cégalapításhoz kapcsolódik, de Sahin-Tóth Balázs kiemelte, hogy ha akár egy nappal is lekésik a cégek a változásbejegyzési kérelem határidejét, akkor azt a cégbíróságnak a már említett mértékű (50-900 ezer forint) pénzbírsággal kell büntetnie.
Az előterjesztők szándékának megfelelően a cégtörvényt érintő változások nem 2012. január 1-én (mint például az új csődtörvény), hanem a törvény kihirdetését követő 3 hónapos felkészülési idő után lépnek csak hatályba.
