Vállalkozás MTI 2011. augusztus. 15. 14:06

A Google megveszi a Motorola mobilgyártót

A Google megvásárolja a Motorola mobil eszközöket gyártó részlegét, de az önálló egységként működik tovább.

Az amerikai informatikai óriásvállalat részvényenként 40 dollárt fizet, ami 63 százalékos felár a részvény előző napi - pénteki - záró értékéhez képest. A Google így nagyjából 12,5 milliárd dollárt költ a mobilgyártó felvásárlására. Az ügyletet legkésőbb 2012 elején véglegesítik, ehhez az amerikai versenyfelügyelet hozzájárulása is szükséges. A Motorola Mobilty nem olvad be az új tulajdonos vállalati szerkezetébe, önálló egységként működik majd tovább - közölte a Google. 

MTI / EPA

 A híradástechnikai és háztartási elektronikai készülékeket is gyártó amerikai Motorola a fénykorában, 2006-ban a második legnagyobb mobiltelefon-gyártó volt az értékesített készülékek száma alapján, 24 százalékos piaci részesedéssel. 2008-ban lecsúszott a harmadik helyre, a piacvezető Nokia és a Samsung mögé, piaci részesedése pedig 10 százalékra csökkent. 2009-ben már csak a negyedik volt, az LG Electronics is megelőzte. Elemzők szerint a márka hanyatlását az okozta, hogy a technológia nem felelt meg a multimédiás alkalmazásokra vonatkozó nyugati - európai és amerikai - fogyasztói elvárásoknak, de versenyképtelen volt a fejlődő országokban is, ahol olcsó, egyszerű készülékekre van igény.

Tavaly óta a fogyasztói elektronikai terület különállóan működik Motorola Mobility néven, és elsősorban az okostelefon-piacra koncentrál. A gyártó a Google-féle Android operációs rendszert alkalmazza készülékein. Ez a jövőben is így lesz, attól azonban, hogy a Motorola a Google-hoz kerül, az Android helyzete nem változik, az operációs rendszer nyitott, szabadon továbbfejleszthető platform marad - hangsúlyozza közleményében a Google. Elemzők szerint ez utóbbi kérdés azért fontos, mert az Android fut egyebek között a Samsung és az LG Electronics okostelefonokon is, amelyek a Motorola készülékekkel versenyeznek a vásárlókért.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.