Családi adóalap-kedvezmény: tízezreket bukhatunk egy nyilatkozaton
Az idei évben valamivel egyszerűbb nyilatkozni az adóelőlegről, nem kell ugyanis azon gondolkodni, hogy mekkora összegű úgynevezett adóterhet nem viselő járandósággal kell kalkulálnunk. Újdonság az egy- és a kétgyermekes szülők számára, hogy a családi adóalap-kedvezményről, esetleges megosztásáról nyilatkozniuk kell. Egy átgondolatlan nyilatkozat tízezer forintokban mérhető veszteséget jelenthet.
Néhány, az optimális döntéshez szükséges tudnivaló
- Az adóelőleg-nyilatkozat évente akár többször is módosítható. Ha változnak a körülmények, akkor erről kötelező új nyilatkozatot tenni.
- Adójóváírás, családi kedvezmény érvényesítésére és súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozat csak a munkáltató számára adható.
- Családi kedvezmény esetén a 62 500 forintot, illetve a 206 250 forintot az úgynevezett szuperbruttóból vonják le.
- Családi kedvezmény jellemzően csak olyan gyermek után érvényesíthető, aki után családi pótlékot folyósítanak.
- Családi kedvezmény érvényesíthető már magzat esetén is, ha kora elérte a 91. napot. A későbbi viták elkerülése érdekében célszerű erről orvosi igazolást beszerezni, hiszen azt az adóhatóság később kérheti.A megosztásról és az adójóváírásról elkészítendő nyilatkozat kitöltése előtt mindenképpen célszerű alapos számításokat végezni annak érdekében, hogy már az első bérkifizetés során a lehető legnagyobb adóelőnnyel tudjanak élni a jogosult szülők. Az alábbiakban összegyűjtöttük a további tudnivalókat, amelyek az optimális döntéshez szükségesek.
- Családi kedvezmény jellemzően csak olyan gyermek után érvényesíthető, aki után családi pótlékot folyósítanak. Tehát ha például a családi pótlék folyósítását felfüggesztették az iskolából történő igazolatlan mulasztás miatt, akkor a családi kedvezmény sem érvényesíthető.
- Az érvényesíthető családi kedvezmény mértékének meghatározása során figyelembe lehet venni az első, felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, valamint az első, egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részesülő hallgatót is, ha a gyermek nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Rendszeres jövedelemnek a minimálbért meghaladó adóköteles jövedelem minősül, ha legalább három egymást követő hónapban részesül benne a gyermek. Például ha három gyermek közül csak kettő után folyósítanak családi pótlékot, mert a harmadik már első egyetemista, de a fenti feltételeknek megfelel, akkor a két gyermek után nem kétszer 62 500 forint, hanem kétszer 206 250 forint érvényesíthető.
Jár-e a kedvezmény három egyetemista után, s mit tehet a várandós egyetemista? |
A felsőoktatásban tanuló gyermek eltartottnak – de nem kedvezményezett eltartottnak – minősülhet. Ez azt jelenti, hogy utána mint eltartott után nem jár családi kedvezmény, de számukat figyelembe kell venni annak eldöntésekor, hogy a család „három vagy több gyermekesnek” minősül-e. Két kiskorú gyermek mellett így egy főiskolás eltartottal a család a magasabb, vagyis három gyermek esetén járó kedvezményt érvényesítheti – de ezt csak két gyermekre számolva veheti igénybe. Ha viszont mindhárom gyermek főiskolás, egyetemista, akkor a család nem tudja érvényesíteni a kedvezményt, mert kedvezményezett eltartott – jellemzően tehát kiskorú gyermek – hiányában a család nem jogosult családi kedvezményre a három egyetemista eltartott után. A magzat 91 napos korától kedvezményezett eltartottnak minősül, de ez a kedvezmény csak az édesanyát és a házastársát illeti meg. Ha az édesanya a tanulmányai mellett nem szerez jövedelmet, akkor saját maga nem tudja érvényesíteni a kedvezményt, s ha az apa nem házastárs, hanem élettárs, akkor ő is csak az éves bevallásban – tehát nem havonta –, csak 2012 első felében tudja érvényesíteni. Az egyetemista várandós nő nem minősül sem eltartottnak, sem kedvezményezett eltartottnak, függetlenül attól, hogy házastársa vagy élettársa őt eltartja, így rá tekintettel családi kedvezmény nem érvényesíthető – tudatta megkeresésünkre a NAV. |
- A családi kedvezmény megosztható mind gyermekenként, mind összegszerűségében.
- Ha a gyermek/ek utáni családi kedvezmény igénybevételére többen jogosultak, akkor a nyilatkozatot közösen kell megtenni, amelyet a munkáltatóknak is alá kell írni.
- A családi kedvezmény mértékének meghatározása során, illetve a családi kedvezmény megosztásánál a házastársak gyermekei, illetve az élettársak közös gyermekeit kell figyelembe venni. Az élettársak nem közös gyermekei esetén nincs mód a családi kedvezmény megosztására, illetve a családi kedvezmény mértékének meghatározása során csak az egyes élettársak saját gyermekei számíthatóak.
- Az adóelőleg-nyilatkozat készítése során mindenkinek érdemes egyedileg kalkulálnia a várható jövedelmek ismeretében, hogy a maximális előny kiaknázható legyen. Érdemes arra figyelni, hogy a családi kedvezmény és az adójóváírás együttes alkalmazásával akár lenullázható a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség a magánszemélynél, sőt, akár mindkét házastársnál és élettársnál is. Tekintettel kell lenni arra is, hogy az adójóváírás csak a megadott jövedelemig érvényesíthető – ezzel a családi adókedvezmény megosztása során számolni érdemes.
- Ha valaki a körülmények ellenére érvényesít adójóváírást vagy családi kedvezményt, és később a különbözet a 10 ezer forintot meghaladja, akkor a különbözet 12 százalékának megfelelő bírságot kell fizetni.
- Az adóelőleg levonására kötelezett kifizető (ide értve a munkáltatót is) köteles a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről tájékoztatni.