Mi nem lehet a hungarikum jövőre?
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tájékoztatója szerint a társadalmi szervezetek január 10-ig véleményezhetik a hungarikumokról szóló törvény tervezetét. A termékeket a létrehozandó Hungarikum Nemzeti Bizottság (HNB) minősíti majd. Az ottani rostán áteső termékek vagy más szellemi alkotások pedig eljuthatnak egy országos grémium elé, ahol nemzeti értéknek minősíthetik azokat. A tervezet szerint a HNB által hungarikumnak vagy nemzeti kincsnek nyilvánított magyar értékekből áll majd a hungarikumok nemzeti gyűjteménye.
A tervezet szerint a hungarikum cím megszerzéséhez elsőként a települések vehetik majd számba helyi értékeiket, amelyeket megyei szintre terjeszthetnek fel. A települési, a megyei és az ágazati értéktárakat, illetve a határon túli értékeket összesítő gyűjteményt egy magyar értéktárnak nevezett adatbázisban tartják majd nyilván, írja a Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye (VM) alapján az agromonitor.hu. A hungarikum tanúsító védjegy bejegyzését a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezi, tartalmi és formai követelményeit a Hungarikum Nemzeti Bizottság (HNB) állapítja meg. A védjegy használói szerződést kötnek, amelyben a jogok és a kötelezettségek is szerepelnek. Az európai uniós vagy a nemzetközi oltalom alatt álló nemzeti értékek külön elbírálás nélkül hungarikumoknak minősülnek. Nem minősíthetők hungarikummá a természetes személyek, jogi személyek, vagyis a cégek és a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok.
A jogszabálytervezet értelmében a független szakmai testületként működik majd. A magyar értéktár, ezen belül a hungarikumok nemzeti gyűjteménye a HNB tudományosan megalapozott tevékenysége alapján jöhet létre. A 13 fős bizottságba két-két tagot delegálnak a vidékfejlesztési, a gazdaságpolitikai, a kulturális és oktatási, illetve az önkormányzati miniszterek, további egy-egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia, a szabadalmi hivatal, valamint a határon túli szervezetek.