Az egykulcsos rendszer nem csak az összevont jövedelmet érinti. Az osztalék, a kamat és az árfolyamnyereség esetében is 16 százalék adót kell fizetni, s ezt a jövedelmet, mint minden elkülönülten adózó jövedelmet, nem kell a szuperbruttóra vetíteni – olvasható ki a 2011-es adótörvényekből. Az egykulcsos rendszer bevezetése miatt a tőzsdei ügyletből származó jövedelem után jövőre több adót kell fizetni, 10 helyett 16 százalékot. De ettől még korántsem biztos, hogy megéri pénzt kivenni ezekből az ügyletekből, mivel a profit nem csak az adó függvénye – állítják a szakértők.

Nem célszerű azonban várni a külföldről származó kamatjövedelmek kimutatásával. Idén még ugyanis a kamatjövedelem 75 százalékáig mentesül a társasági adó alól. Ahol biztosan megéri 2011-re ütemezni a kifizetést, az az osztalék, mivel csak 16 százalék lesz az adó 25 helyett. További könnyítés a vállalkozásoknak, hogy az offshore cégekbe menő kifizetéseket nem sújtja jövőre 30 százalékos forrásadó – mutat rá Veszprémi István, a Deloitte adópartnere. Eszerint, magyarázza a szakértő, adómentes lesz a jövedelem, ha kamatból, jogdíjból vagy szolgáltatási díjból származik, illetve ha olyan államba irányul, amellyel nincs Magyarországnak adóegyezménye. A kamatjövedelem esetében tehát célszerű mérlegelniük a vállalkozásoknak, hogy az idei vagy a jövő évi adómentességet használják-e ki.

shutterstock.com

Jó hír a cégeknek az is, hogy 2011-től az adózás előtti eredményüket csökkenti a bejelentett részesedés árfolyamnyeresége mellett a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (apportként) történő kivezetése következtében elszámolt nyereség is. Adóalapjukat pedig a Magyar Kármentő Alapnak adott vissza nem térítendő támogatás – ideértve a térítés nélküli eszközátadást illetve szolgáltatásnyújtást – értékének 50 százalékával is csökkenthetik. Ehhez szükségük van egy igazolásra az Alaptól – hangsúlyozta Vincze Enikő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tanácsosa a HVG Adózóna konferenciáján. A támogatás összege a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül. Ezt az adóalap-kedvezményt már a 2010-ben kezdődő adóévben adott juttatásokra is alkalmazni lehet – hívta fel a figyelmet a tanácsos.

Támogatás adható még a látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége, a tagjaként működő sportszervezet, vagy a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére a törvényben külön meghatározott részletes feltételek mellett. Az adózó támogatási igazolás alapján adókedvezményt vehet igénybe az adóéve és az azt követő három év adójából, az adó 70 százalékáig. A támogatás összege itt is a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül.

Adóelőleget feltölteniük csak azoknak a cégeknek kell, akiknek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele a 100 millió forintot meghaladta. Az új előírás, hangsúlyozta Vincze Enikő, a 2010. december 20-áig teljesítendő feltöltésnél is alkalmazható. Az új szabályt a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó is alkalmazhatja, a 2010. december 16-át követően esedékes feltöltésre.

Áfamentes szolgáltatások és adományok

Kulturális, oktatási, tudományos, szórakoztatási, sport- és más hasonló szolgáltatások után, ha külföldi adóalany veszi igénybe, nem kell áfát fizetnie a szolgáltatónak. A módosítás, hangsúlyozta Veszprémi István, a Deloitte adópartnere, megszünteti Magyarország magas áfakulcsból eredő versenyhátrányát konferenciák, üzleti kiállítások, illetve vásárok rendezésekor, valamint a filmgyártás területén. Továbbra is áfát kell azonban fizetni, ha nem adóalany veszi igénybe a fenti szolgáltatások bármelyikét, vagy a szolgáltatás maga belépésre jogosít.

Az alapítványok jövőre visszaigényelhetik a beszerzéseik során felmerült áfát, ha az anyagi támogatás külföldi társaságtól érkezik és az összeget az adományozó által meghatározott célra használják fel – ismertette az új szabályozást Csobánczy Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, a HVG Adó 2011 különszámának egyik szerzője. Magyarán, ha egy vállalat külföldi cég beiktatásával támogat egy alapítványt, a támogatott szerv a támogatás 125 százalékát kaphatja meg. Alapesetben viszont az alapítványok nem áfaalanyok, így nem is igényelhetik vissza a forgalmi adót.

Nem kell önellenőrzést végezni a vagyoni értékű jogok időleges használatának átengedésére, ha az ügylet bármilyen okból utóbb meghiúsul. Az adóalap önellenőrzés nélkül csökkenthető a zárt végű lízingnél, részletvételnél, bérbeadásnál, ha bármely félnek felróható ok vagy elháríthatatlan külső körülmény következtében a felek elállnak az ügylettől. Az adminisztrációs egyszerűsítés jegyében szintén önellenőrzés nélkül csökkenthető utólag az áfaalap adómentes ügyletek, mint az exportértékesítés esetén. Az áfával kapcsolatos módosítások többsége, hangsúlyozta Veszprémi, elsősorban európai uniós jogharmonizációt szolgál.