A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ( BKIK)  és az ITD Hungary Zrt. (ITDH) még 2009 decemberében bízta meg a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Kutatóintézetet a tanulmány elkészítésével. A megbízás célja, mint a szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentumon is szerepel, a kamarák és az ITDH szorosabb együttműködési lehetőségeinek feltérképezése és a BKIK beszállítóvá válásának elősegítése volt. A januárban megszületett - azóta nyilvánosságra még nem került - dokumentum több megállapítása és javaslata kifejezetten támadja az ITDH működését és több oldalon taglalja az intézmény túlköltekezéseit. Finanszírozását - más állami kézben lévő vállalkozásfejlesztési hálózattal együtt - pazarlónak, eredményességét nem kimutathatónak, teljesítményét nehezen mérhetőnek, felhasználói oldalról pedig áttekinthetetlennek tartja.

Eközben különös módon a gazdasági kamarák szerepével alig egy oldalon, kiadásaival pedig egyáltalán nem foglalkozik. A két megrendelő intézmény szerepének és gazdálkodásának feltűnően aránytalan bemutatása mellett a kamarák és az ITDH együttműködésére, illetve a két szervezet által párhuzamosan végzett tevékenységek megszüntetésére tett javaslatok is inkább a BKIK érdekeit szolgálják. A tanulmány összköltsége kétmillió forint, egymilliót abból az ITDH-nak kéne állnia, de - úgy tudjuk - eddig  egyik megrendelő sem fizetett érte, bár az anyag január végén elkészült. Felmerül a kérdés, az ITDH miért ment egyáltalán bele a közösködésbe, tudván, hogy  a tanulmány egyik szerzője korántsem tekinthető független szereplőnek. A tanulmány megrendelése még a nemrég leköszönt vezérigazgató, Rétfalvi György nevéhez fűződik, aki - a hvg.hu tudomása szerint - sem közvetlen kollégáit, sem a minisztériumot nem tájékoztatta erről. A tanulmány elkészítéséhez az NFGM nem nyújtott finanszírozást.

Az átalakítás egyik lehetséges irányaként ugyanis egy Magyar Vállalkozás- és Kereskedelemfejlesztési Irodahálózat kialakítását jelöli meg. Ennek lényege, a tanulmány szerint, hogy a kamarai tagsággal rendelkező vállalkozások, ingyenes szolgáltatásként , egyablakos szolgáltatási rendszerben jutnának hozzá információkhoz, kapnának forrásbővítő, fejlesztési és egyéb tanácsadást. Az ITD külföldi befektetés-ösztönzési tevékenysége ezzel egyidejűleg alapvetően a külügy hatáskörébe kerülhetne, hiszen, mint azt magyarázza az írás, a szervezet ezen tevékenysége jelenleg is az általa finanszírozott szakdiplomata hálózatra épül. „Az átalakítás várható eredményeként átlátható, világos struktúrában működő, egymástól jól elhatárolható, ám összehangolt feladatokat végző szervezetek jönnének létre” - sommázza a tanulmány.

A mintegy 21 oldalas anyag kiértékelését ugyan még nem zárta le a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, de a tanulmánytól függetlenül elmondták a hvg.hu-nak, osztják azt az álláspontot, hogy a magyar államigazgatásban számos párhuzamosság fedezhető fel és az államigazgatási szolgáltató rendszer rendkívül pazarló. Mivel  a vállalkozói szféra igényli a költséghatékony egyablakos rendszer létrehozását, -- erről tanúskodnak a cégektől érkezett visszajelzések is --  a BKIK ennek megfelelő intézkedéseket tervez - mondták el a BKIK-ben, anélkül, hogy részletekbe bocsátkoztak volna. A minisztérium viszont úgy érvel, hogy a kamarai tagsággal rendelkező vállalkozások részére tervezett ingyenes, egyablakos szolgáltatási rendszer, miközben jelentős állami támogatást feltételez, nem szünteti meg a fennálló párhuzamosságokat.  A minisztérium.álláspontja szerint ugyanis az új szervezet, a Magyar Vállalkozás- és Kereskedelemfejlesztési Irodahálózat, amelyet az ITD Hungary Zrt. és a kamarák integrációjából kívánnának létrehozni, valójában a két szervezet megerősítését szolgálná állami forrásból, anélkül, hogy a vállalkozásfejlesztési intézményrendszer szereplőinek számát csökkentené. Ráadásul a csak kamarai tagsággal rendelkező vállalkozások ingyenes, egyablakos szolgáltatása nem felel meg a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elvének. A minisztérium adatai szerint  a hazai kis- és középvállalkozásoknak mindössze 5,7 százaléka tagja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának. 

A tanulmányt egyébként az ITD - mint azt Váci András kommunikációs igazgató hangsúlyozta -- nem tekinti egyelőre véglegesnek. A szervezet hatékonyságát illetően  kiemelte,  a kamarai és szakszövetségi tagságtól függetlenül az ITDH több, mint kétezer hazai céggel alakított ki és tart fenn napi, személyes kapcsolatot. Hozzátéve a jövőben a szervezet minden olyan kezdeményezést támogat, mely azt a célt szolgálja, hogy a hazai vállalkozások – kamarai tagságtól függetlenül – olyan szolgáltatás csomagot kapjanak, mely megkönnyíti külpiacra jutásukat és ennek eredményeképp exportvolumenük növekedjen.

Más forrásból úgy tudjuk, egy-két éve még joggal kritizálták az ITDH hatékonyságát, ám az utóbbi időben hatékonysága látványosan javult, és 2009-ben, az előrejelzések szerint a tavalyi háromszázmillió forintos programköltségből 390 millió forintos közvetlen üzletkötés valósult meg, azaz ilyen értékű beruházások, fejlesztések valósultak meg. Ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy az ITDH miért ragaszkodik a befektetői egykapus rendszer megtartásához, melynek formálásába azonban szívesen bevonná a magyar és a nemzetközi kamarákat vagy más szakmai szövetségeket. Ugyanakkor bírálók szerint  van még mit csiszolni a rendszeren, átláthatóbbá kellene tenni: az ITDH  programszervezés fejében kapott állami támogatása, illetve tanácsadó munkadíja annak függvényében változna, hogy  a szogáltatását igénybe vevő  cég beszámol-e (persze az üzleti titok tiszteletben tartásával) az adott tevékenység számára forintosítható eredményéről.

Az ITDH számára továbbá kötelezően elő kellene írni - javasolják a "kritikusok" - hogy folyamatosan tájékoztassa a nyilvánosságot az elért eredményekről. Jelenleg ugyanis semmilyen folyamatos monitoringot nem végez az ITDH, azonkívül, hogy  időről időre kérdőívvel, személyes beszélgetésekkel felméréseket készít. A külföldi befektetés-ösztönzésnek a külügyminisztériumhoz telepítése rossz ötlet,  e tevékenység szakmai irányítására a külügy alkalmatlan - mutattak rá forrásaink, a külpiaci hálózat finanszírozása csupán költségvetés-technikai szempontból, az integrált hálózatkezelés okán került a KüM-höz.. A vállalkozásoknak elsősorban piacszerzésre van szükségük, amelyet a jelenlegi ITDH igyekszik támogatni, miközben a finanszírozásról az Eximbank, a Magyar Fejlesztési Bank és a Mehib gondoskodik. .

Az ír példa alapján Európában terjed az „Enterprise Ireland” koncepció, amely a fenti szolgáltatásokat egy intézmény keretén belül nyújtja a cégeknek. Egy „Enterprise Hungary” típusú kereskedelemfejlesztéssel, befektetésösztönzéssel és export-finanszírozással foglalkozó szervezet akkor erős, ha regionális elven működik  (helyben el kell érnie minden jelentős exportőr vállalkozást , és emellett saját külpiaci hálózattal rendelkezik (nem diplomata státuszú, hanem az üzletszerzést segítő saját munkatársakkal). A regionális hálózat felállításába be lehet vonni a kereskedelmi- és iparkamarákat, vagy a vállalkozásfejlesztési alapítványokat, de nem lehetséges kizárólag ezekre a széttagolt és kormányzati szférán kívüli szervezetekre bízni a feladatot - figyelmeztetnek a szakértők, utalva arra, hogy e tevékenységet meg kell hagyni az ITDH szervezetén belűl.