Tizenegy százalékos egészségügyi hozzájárulás: kire és mikor vonatkozik?
A jogszabály 2010-től márcsak százalékos mértékű eho-kötelezettséget ír elő, a tételes egészségyi hozzájárulás ugyanis ettől az évtől megszűnt. Kinek, mikor kell fizetnie és mikor mentesül e kötelezettség alól? A Saldo Tb-szakértője összefoglalta.
A százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke, az alapját képező jövedelem 11 százaléka. Ilyen jövedelem lehet az, amit belföldi illetőségű magánszemély kap, az összevont adóalapba tartozik, vagy az adóelőleg megállapításánál illetve egyes különadózó jövedelmek után figyelembe vett összeg. Ez utóbbi csak abban az esetben, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított. Vagy az is elég, ha egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, mint saját jogú nyugdíjas, egyéni és társas vállalkozó. A "belföldi illetőség" megítélése legegyszerűbben a lakcímkártya létével történik, így tehát az, akinek nincs lakcímkártyája (és nem csak elveszett, vagy lejárt) nem fizet eho-t.
Ezt a 11 százalékot az esetek többségében a kifizetőnek – ha van - kell fedeznie. Ha például egy cég kiküldetést teljesítő dolgozóját házastársa is elkíséri az útra és az ő repülőjegyét is kifizetik anélkül, hogy biztosítási jogviszonyban állna a céggel, akkor a repülőjegy értéke után a cég további 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kénytelen fizetni. Az Szja törvény szerint ugyanis a repülőjegy ez esetben adóköteles természetbeni juttatásnak minősülő személyszállítási szolgáltatás.