Transzferár: mekkora terhet ró az adózóra?
Milyen adatbázisokat és miként kell használni a transzferár-nyilvántartásban szereplő szokásos piaci ár meghatározásához? Mibe köthet bele az APEH, milyen kötelezettsége van a cégnek és hogy csinálják ezt Németországban?
Az aktuális adóellenőrzések tapasztalatai kapcsán kiemelten figyelmet kell fordítani az adatbázisok használatára, azok elfogadottságára, s a transzferárazási módszerek használatára.
Adatbázisok használata, elfogadottsága
Az adóhatóság ellenőrzéskor a közhiteles és nyilvános adatbázisok adatait fogadja el a transzferár-nyilvántartásban szereplő árak szokásos piaci mivoltának alátámasztásául. Ezek közül a legismertebb nemzetközi adatbázisok: AMADEUS, DATATAX, amagyar adatbázisok közül: KSH, MNB, Ingatlanpiaci szaklapok jöhetnek szóba.
Figyelembe kell azonban venni, hogy pusztán az ezen adatbázisokból nyert információk még nem biztos, hogy elégségesek az általunk alkalmazott ár szokásos piaci árként történő minősítéséhez. Ennek oka, hogy az adatbázisokban talált adatok nem biztos, hogy megfelelnek a valóságnak, ezért további ellenőrzésnek is alá kell vetnünk az adatokat, hogy biztosan a ténylegesen összehasonlítható adatok kerüljenek a mintánkba.
A cikk folytatásáért kattintson ide!