„Lenni vagy nem lenni” - Léte értelmén elmélkedett 2009-ben a vegyipar
Egy hajszállal tovább rontotta 2009-es esztendőre vonatkozó prognózisát az Európai Vegyipari Tanács (Cefic), amely...
Egy hajszállal tovább rontotta 2009-es esztendőre vonatkozó prognózisát az Európai Vegyipari Tanács (Cefic), amely most úgy látja, hogy az uniós vegyipar termelése 12 százalékkal maradhat el az idén az egy esztendővel korábbitól. A már korábban is megjósolt 2010-és fordulat azonban szakértők szerint nem marad el: a következő évben már ismét bővülhet a kibocsátás.
Hamlet és a vegyipar
Ahogy az egyik legjelentősebb ágazati szaklap, a Chemical and Engineering (C&EN) fogalmazott éves összefoglalójában a vegyipar számára a 2008 olyan volt, mint egy shakespeare-i tragédia. Az esztendő nagy részében úgy tűnt minden szép és jó: a termelés és a forgalom bővült, a vállalatok nyereségesen működtek, szinte mindenki boldog lehetett. Az év utolsó hónapjaiban azonban „kizökkent az idő”, s a balsors (mint válság) megérkezett a maga „minden nyűgével, s nyilaival”, arra késztetve az ágazati szereplőket, hogy - mint szegény Hamlet - elmélkedjenek létük értelmén.
Természetesen az elmélkedés átnyúlt 2009-re is, amely minden bizonnyal az elmúlt évtizedek egyik legnehezebb éve volt a szektor számára. A legnagyobb problémát az ágazatban egyértelműen a fontosabb vevők nehézségei okozták. A vegyipar hagyományosan legnagyobb felvevő piacain – például az autószektorban, a mezőgazdaságban, a csomagoló- és az építőiparban - ugyanis az átlagosnál jóval nagyobb volt a visszaesés, ez pedig természetesen igencsak visszafogta a megrendeléseket.
Váratlan zuhanás
Azt, hogy a válság hatása milyen váratlanul érte az ágazatot jól mutatja, hogy az Európai Unió 27 országában a Cefic tavaly novemberben – az augusztusi adatok alapján - 2008 egészére még csak 0,6 százalékos, 2009-re pedig 1,3 százalékos termelés-csökkenést prognosztizált. Ezzel szemben a 2008-as visszaesés 4,4 százalékos lett, a 2009-es első félév teljesítményét látva (-18,6 százalék) pedig módosítani kellett az idei előrejelzést is: júliusban 11, novemberben pedig már 12 százalékos csökkenést vártak a gazdasági krízis legsúlyosabb évére.
A zuhanás ugyanakkor amilyen látványos volt, olyan hamar véget ért: a számok 2009 eleje óta fokozatosan javulnak, júniusban például már „csak” nyolcadával esett a termelés éves összevetésben, szemben az év első hónapjaira jellemző jó 20, s a tavaly decemberi bő 25 százalékkal. A Ceficnél úgy vélik, hogy a felépülés a következő hónapokban is folytatódik, így az ágazat termelése 2010-ben – az igen alacsony bázisról - 5 százalékkal bővülhet.
A 2010-re jelzett növekedés ugyan a legtöbb vegyipari ágazat esetében igen pozitív képet mutat, szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy mindez a 2008 végén bekövetkezett meredek visszaesés és a 2009. évi igen alacsony termelési szint figyelembe vételével értékelendő. Ha az előrejelzések megvalósulnak, 2010 végén a vegyipari termelés még mindig 11 százalékkal elmarad majd a legutóbbi 2008. első negyedévi csúcshoz képest. Mindez azt is jelenti, hogy az ipar jelenleg jóval az optimális kapacitás kihasználtsági szint alatt működik, ami kevésbe hatékony termelést és alacsonyabb fedezeti szinteket is jelez.
Magyar gondok
Az elmúlt egy esztendőben megjelent elemzések egybehangzóan állítják, hogy a vegyipar teljesítménye talán az egész világon a kelet-közép-európai régióban esett vissza a leginkább. Amikor számos országban még emelkedett a szektor kibocsátása, régiónkban már akkor 10 százalék fölötti zuhanást mértek, 2009 első félévét tekintve pedig jóval 20 százalék fölött volt a termeléscsökkenés. Az átlagosnál is súlyosabb helyzetet az okozta, hogy a régió vegyipari cégeinek a globális szektor gondjai mellett olyan egyéb problémákkal is szembe kellett nézniük, mint például a helyi devizák soha nem látott volatilitása.
Természetesen Magyarország sem volt kivétel, a krízis a hazai vegyipart is igen komolyan érintette. A Magyar Vegyipari Szövetség adatai szerint a szektor termelése az előző esztendő utolsó negyedévében látott hatalmas zuhanást követően, 2009 első felében 27,9 százalékkal esett vissza 2008 hasonló időszakához képest, s szinte ugyanekkora mértékben csökkent a forgalom is. A végtermékek árainak esése miatt ráadásul a fedezettermelő-képesség is jelentősen süllyedt, így az iparág jövedelmezősége 2009 első felében mondhatni nullára csökkent.
Legfrissebb hírlevelében az ágazati szövetség arról számolt be, hogy a tendenciaként jelenleg csak az látható, hogy a visszaesés mértéke negyedévről-negyedévre kismértékben csökkent, azonban emelkedésről még nem lehet beszélni. Bár a magyar vegyipar a kilátásai rövidtávon nem túl bíztatóak, hosszabb távon azonban a piaci szereplők már optimista. Az ágazat termelése és a szektorban tevékenykedő vállalatok árbevétele 2009-ben akár 30-40 százalékkal is visszaeshet, s a mivel a cégek fedezettermelő képességében sem várható javulás, feltehetőleg a jövedelmezőség is marad az első félévben tapasztalt szinten.
A magyar vegyiparban ugyanakkor általános vélemény, hogy a mostani visszaesést lassú felépülés követheti, s a válságból való kilábalást szempontjából biztató körülmény, hogy a régió felvevőpiacaiban komoly növekedési potenciál lehet, hiszen a térség országaiban például az egy főre jutó műanyag-felhasználás lényegesen elmarad a nyugat-európai szinttől.
Eltolódó erőviszonyok
A globális vegyipar szempontjából a válság talán legfontosabb hatása az erőviszonyok – főleg földrajzi szempontból vett – átrendeződése lehet. A fellendülés ebben a szektorban is a feltörekvő országokban kezdődhet meg, s a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) átlagosnál gyorsabb gyógyulása tovább növelheti ezeknek az államoknak a súlyát a vegyiparban. A kevésbé fejlett régiókban egyébként a visszaesés is később indult meg: miközben a nyugati, és a kelet-közép-európai államokban is éves szinten már 2009 legelején kétszámjegyű termelés-csökkenést mértek, addig például Kínában, jó néhány dél-amerikai országban, s a teljes afrikai-közel-keleti régióban ekkor még nőtt a kibocsátás.
Növelheti a feltörekvő országok súlyát a vegyiparban az is, hogy az ezekben az államokban ténykedő cégek egyre aktívabbak az M&A-piacon is: miközben a fejlett világban a krízis a visszavetette a felvásárlásokat, addig Kínában és Indiában nőtt az akvizíciók összértéke.
További részletek, interjúk a legnagyobb ágazati szereplőkkel a HVG hamarosan megjelenő HVG Befektetés Plusz 2010 című évkönyvében