„Tudja, hogy Ön és családja mit iszik?” - ezzel a kérdéssel indít szórólapján a víztisztítót forgalmazó cég, amelynek háromszezer forintos büntetést kellett fizetnie, amiért félrevezette a vásárlóit azzal, hogy felsorolta, milyen káros anyagokat tartalmaz a csapvíz. A cég képpel is illusztrálta megtévesztő állításait: a szórólapon két pohár folyadék közül az egyikben sötét színű, zavaros folyadék található „csapvíz” megjelöléssel. A másik átlátszó folyadékot tartalmaz „tiszta víz” felirattal - írja le az esetet a hatóság.

Az NFH hiába szólította fel a céget, az sem a szórólapján szereplő állításokat, sem a kép által sugallt mondanivalót nem tudta bizonyítani. E magatartás - mint a hatóság hangsúlyozza - alkalmas arra, hogy a fogyasztókban komoly félelmet keltsen és megrendítse bizalmukat az alapvető közszolgáltatásokban, ezért az NFH Közép-magyarországi regionális igazgatósága jogsértést állapított meg, mert a cég megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény mellékletében szereplő feketelista 12. pontját.

Nagy vítisztító teszt

A hvg.hu cikkét olvassa el itt!

A bírság mellett általános gyakorlat, hogy a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezi az elkövetőt a hatóság - mondta a hvg.hu-nak Mucza Judit, az NFH jogi osztályának munkatársa, hozzátéve:  a szóban forgó esetben nem kötelezték a céget a jogsértő állapot megszüntetésére.

Az NFH illetékes regionális felügyelőségein egyébként 151 olyan ügyben indult eljárás, amely a fogyasztóvédelmi törvény mellékletét képező feketelista valamely pontjába ütközik. Az NFH a múlt évben lefolytatott több mint 1300 hatósági eljárás  során - mintegy 10 százalékuk indult fogyasztók kezdeményezésére -  50 millió forint bírságot szabott ki összesen.

Mondhatni, jól vizsgázott az egy éve hatályba lépett, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltó törvény, ezért sem tartják szükségesnek a módosítását az illetékes hatóságok, vagyis az NFH, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Az NFH - melynek létszámát tavaly 150 fővel, 512-re növelték - a fogyasztók megtévesztésének sokféle formájával találkozott. Különösen sok jogsértést tapasztalt az üzleten kívül kötött szerződések - a termékbemutatóval egybekötött utak - esetében, de sok bírságot szabtak ki a nem megalapozott, az egészséget kedvezőtlenül érintő reklámok miatt (ilyen volt egy például egy kínai balzsamé) is.  

Hogyan mérlegel az NFH a bírság kiszabásakor?

Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset összes körülményeinek figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a fogyasztóvédelmi hatóságot, d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja az áru forgalmazását, illetve értékesítését, e) elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék forgalomból való kivonását vagy visszahívását, f) elrendelheti a veszélyes termék megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, g) a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges.

A három hatóság megállapodott abban, hogy jogszabályok módosítását kezdeményezi annak érdekében, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos szabályozás egységes rendszert alkosson, s elkerülhető legyen a más hatóságokkal való hatásköri ütközés. Megállapodtak abban is, hogy a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló kereskedelmi ügynökök által alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat visszaszorítása, megszüntetése érdekében fokozottan együttműködnek a PSZÁF hatáskörén kívül eső területeken. 

A GVH az egy év alatt 13, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyet zárt le, amelyek nyomán több mint 168 millió forint bírságot rótt ki, s további mintegy tucat ügyet is hamarosan lezárnak.

A versenyhatóság jelentős, 100 milliós nagyságrendű bírságot szabott ki például a Penny Marketre (más árak szerepeltek a reklámújságban, mint a pénztárgépben), valamint 30 millió forintot a Hild Zrt.-re, mert a lakásért életjáradék konstrukcióira vonatkozó hirdetései nem voltak pontosak (a tájékoztatókban egyebek mellett az szerepelt, hogy a fogyasztó a szerződés megkötése után saját lakásában élhet, holott az ingatlan tulajdonjoga a vállalkozáshoz kerül). 
   
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke, Farkas Ádám elmondta, a törvény alapján egyedi ügyekben indulhat eljárás. A felügyelet a Budapest Bankot például 5 millió forintra bírságolta, mert az ügyfelet tévesen tájékoztatta az átutalási költségekről, a Groupama Biztosítót pedig 2 milliós bírsággal sújtotta, mert az életbiztosítás visszavásárlási értékéről nyújtott tájékoztatása nem volt megfelelő.