2008. december. 10. 15:13 MTI Utolsó frissítés: 2008. december. 10. 14:59 Vállalkozás

Egyszerűsödik az előlegfizetés uniós támogatásoknál

Az EU strukturális és kohéziós alapjából megvalósuló programoknál szerdától automatikusan jár az előleg a kedvezményezettnek, szemben a korábbi helyzettel, amikor kivételnek számított az előleg - az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny legújabb számában jelent meg.

Az államháztartás működési rendjét szabályozó kormányrendelet tartalmazza az uniós támogatások szabályait is. Ezek között az előlegfizetés indokolt esetekre fenntartott, kivételes lehetőségként jelent meg. Az irányító hatóság vezetője a pénzügyminiszterrel egyetértésben engedélyezhette az előleget, majd azt bele kellett foglalni a támogatási szerződésbe is. A szerdától hatályos új szabály kimondja, hogy a 2007-2013. közti programozási időszakban automatikusan jár az előleg, azonban nem haladhatja meg a 300 millió forintot. A legkisebb aránya a megítélt támogatás negyede, de - a programoktól függően - felmehet 35, illetve 40 százalékra is.

Viszont a 25 százalék feletti előleg kifizetéséhez meg kell szerezni a pénzügyminiszter egyetértését, aki egyetérthet a rendelet szerinti felső előleg-arány emelésével is. Az előleg több részletben is fizethető. A következő fázis az időközi kifizetés. Erre sor kerülhet akkor is, ha a támogatott az előleggel még nem számolt el. A záróegyenleg fizetésre viszont csak a tételes elszámolást tartalmazó zárójelentés alapján kerülhet sor. Az új szabályokat a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

 

hvg360 Czeglédi Fanni 2025. május. 01. 19:30

Pár perc nevetés fél óra edzéssel ér föl – így vegyük rá magunkat egy kiadós hahotázásra

A nevetés olyan szorongásoldó eszköz, ami nem kerül pénzbe, mindenkinek a rendelkezésére áll, és egyből érezzük a felszabadító hatását. Még akkor is, ha a társadalmunkban nem mindig elfogadott csak úgy röhögcsélni. Hogyan alakult ki a nevetés, mi történik az agyunkban ilyenkor, és vicc-e a hahotajóga, vagy tényleg hasznos? A nevetés világnapján ezekről is kérdeztük Szabó Attilát, az ELTE és a SZIE pszichológiaprofesszorát, aki régóta vizsgálja a humor élettani hatásait.