Az árbevétel alapján a térség legnagyobb iparági cége a lengyel PGF (gyógyszer-disztribúció) a regionális céglista 135. helyezettje lett az idei évben, miközben a magyar Richter a 189. helyet, a szlovén Krka pedig mindössze a 215. helyet szerezte meg - derül ki a Deloitte regionális Top 500-as listájából. A gyógyszeripar cégeinek mérete egyértelműen elmarad az egyéb fő nemzetgazdasági szektorokban, azaz az energetikában, a bankszektorban, a telekommunikációs ágazatban, vagy éppen a feldolgozóiparban megszokottól.

Komoly történelmi háttér

A gyógyszeriparnak komoly történelmi háttere van a régióban, még a szovjet időszakban is erősödött ez a szektor, elsősorban tehát arról van szó, hogy bizonyos okok miatt a cégek, illetve az ágazat mérete elmarad a többi iparágban jellemző értékektől – fejtette ki az Ecoline-nak Jászkuti Bertalan, a Deloitte vállalatfinanszírozási üzletágának élettudományokra és egészségügyre szakosodott igazgatója.

A szakértő szerint az egyik ilyen ok, hogy a kelet-közép-európai gyógyszeripar nagy része generikus gyártókból áll, innovatív termékeket globális méretekben gyártó és értékesítő vállalatok elsősorban a fejlett országokban alakultak ki. Innovatív gyógyszer-értékesítés természetesen ezekben az országokban is van, de nyugat-európai összehasonlításban ezen régió piacai kevésbé képesek teret engedni a jóval drágábban hozzáférhető innovatív készítményeknek. 

Az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás - az előbbiekből adódóan - viszonylag alacsony a régióban, a Deloitte szakértői szerint mintegy 35-50 százalékos az elmaradás a nyugati értékekhez képest. Hosszabb távon a gyógyszerfogyasztás növekedése várható, illetve egyre több vállalat lehet képes ebből a régióból is innovatív gyógyszereket kifejleszteni, és ezeket a térségben (is) eladni – fogalmazott Jászkuti Bertalan. Mindezen okok alapján feltételezhető, hogy a régiós 500-as vállalati listán a jövőben a legfontosabb iparági szereplők feljebb kerülhetnek.

Nyomás alatt az innovatív gyártók

A szakértő szerint az innovatív gyártók több okból is nyomás alatt vannak világszerte. Csökken a kutatás-fejlesztés hatékonysága (kevesebb a kifejlesztett termékek száma), a meglévő originális termékeket pedig nehéz elfogadtatni a magas árak miatt egy olyan globális környezetben, ahol a kormányok és egészségbiztosítók a dinamikusan növekvő egészségügyi kiadás racionalizálásában érdekeltek. 

Az innovatív gyógyszerszabadalmak folyamatosan járnak le, amelynek következtében a generikus cégek megjelennek az addig védett piacokon. Mindeközben pedig egyre nőnek a biztonsági igények. Sok a per, egyre szigorúbb a hatósági ellenőrzés

A globális gyógyszerpiac éves árbevétele meghaladja a mintegy 650 milliárd dollárt, ebből évente nagyságrendileg 20 milliárd dollár jön azokból a gyógyszerekből, amelyek szabadalmi védettsége az adott évben megszűnik. Az originális cégek nehéz helyzetére jellemző, hogy az idei év első felében - azaz még a globális részvénypiac zuhanás előtt is - a 10 legnagyobb európai gyógyszergyár piaci értéke mintegy 10 százalékkal csökkent. 

Árulkodó jel, hogy az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Franciaországban, azaz a legnagyobb innovatív piacokon is egyre gyakrabban merülnek fel a generikus verseny előnyei, illetve a világ vezető generikus gyártói komoly stratégiai fejlődési piacnak tekintik ezen országok gyógyszeriparát (például a Teva egyre dominánsabb generikus jelenléte az USA piacán).

Mindezek alapján egyre nyilvánvalóbbak az innovatív gyógyszercégek organikus növekedési lehetőségeinek korlátai. E cégek így üzleti modelljük extenzív kiterjesztésére, illetve némely esetben újragondolására kényszerülnek - fejtette ki a Deloitte szakembere.

Extenzív növekedésre kényszerítve

Az innovatív cégek előtt számos lehetőség áll a növekedési kihívások kezelésére, ilyen a

- generikus piacra való belépés (erre példa a közelmúltból a Novartis, illetve a Sanofi Aventis generikus cégfelvásárlási lépései), 
- a biotechnológiai szektor egyik cégének felvásárlása (erre példa a közelmúltból a Bristol-Myers Squibb, a Solvay, illetve a Novartis, biotechnológiai cégfelvásárlási lépései), illetve
- lehetőség van a gyógyászati segédeszközök irányába való terjeszkedésnek is, amely során termékeiket segédeszközökkel összecsomagolva új piaci szegmensek elérésére nyílik lehetőség,
- a feltörekvő piacok (ezen belül Kelet-Európa) a fejlett piacokhoz képest jelentősebb növekedési potenciálja miatt előtérbe kerülnek.

Mindemellett a költséghatékonyság egyre erősödő nyomása alatt jellemző tendencia az outsourcing is, legyen szó akár a kutatás-fejlesztés, akár a gyártás kiszervezéséről. Ebből a trendből már most is profitál a kelet-európai régió (jelentős innovatív vállalatok kutatási projektjei/központjai a régióban, mint például GSK), és további lehetőségekre is lehet számítani.

A kelet-európai régió gyógyszeriparának jelentős gyártó vállalatai számára a fenti iparági trendek ugyanakkor lehetőségeket biztosíthatnak. Egyrészt generikus gyógyszercégként mind több lehetőség nyílik bizonyos terápiákon belül a vezető innovatív gyógyszerek helyettesítésére, másfelől pedig a nagy innovatív gyártók kutatás-fejlesztési projektjeinél felmerülő, fejlődő piacokra való kiszervezési lehetőségek kihasználására. Ezen lehetőségek kihasználásához természetesen elengedhetetlen a stabil iparági és szabályozói környezet, amely a hosszú távú növekedéshez szükséges beruházási szintek fenntartásának kiemelt feltétele.

Terápiás területek robbanás előtt

A gyógyszeripar legnagyobb szelete jelenleg a szív- és érrendszeri gyógyszerek területe (100 milliárd dollárt meghaladó éves forgalom), de jelentős a központi idegrendszer, az onkológia, a fertőző betegségek és a reumatológia piaca is. A leggyorsabban fejlődő területek azonban nem teljesen ugyanezek, az onkológián és a fertőző betegségeken túl ugyanis a megelőző vakcinák, a cukorbetegség, a bőrbetegségek és a hematológia gyógyszerei iránt várható komoly kereslet-emelkedés.

Az éves szinten mintegy 6 százalékkal növekvő globális gyógyszeripar kilátásai kapcsán az egyes terápiás területek eltérő dinamikája mellett érdemes kiemelni azt is, hogy az említett okok miatt a generikus gyártók, illetve a feltörekvő piacok (ezen belül Kelet-Európa) fejlődése egyre jelentősebb mozgatója a teljes iparág teljesítménynek - fejtette ki a Deloitte szakértője, aki hozzátette, hogy mindezek alapján a régió gyógyszergyárainak növekedési kilátásai viszonylagosan jobbak a fejlett piacokon tevékenykedő gyártókénál. 

Folytatódó konszolidáció az ágazatban

Jászkuti Bertalan szerint a fent említett, globális szinten jelentkező okok miatt továbbra is lehet számítani az iparág folytatódó konszolidációjára, innovatív vállalatok összeolvadására, generikus, illetve biotechnológiai vállalatok felvásárlására az innovatív cégek részéről. Várható továbbá a generikus cégek további méretnövekedésére. 

A kelet-európai régióban ez alapján a legnagyobb vállalatok további terjeszkedése, míg a közép-és kisméretű gyógyszergyárak konszolidációja várható. Bár az iparág Kelet-Európában az elmúlt 18 évben nagyrészt magánkézbe került, néhány országban (például Lengyelország, Románia és Szerbia) további privatizációk segíthetik a fenti folyamatokat. Az elmúlt néhány év jelentős kockázati-tőke aktivitása ezen szektorban (például Lengyelországban, Romániában) közép távon szintén erősítheti a vállalatok közötti tőkemozgásokat.