A jövőre életbe lépő, evás vállalkozókat érintő  törvénymódosítások nem határozzák  meg, hogy az eva alanyiság megtartásához milyen időtartamig kell gyesben vagy gyedben részesülnie a kismamánask - derül ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) honlapján közölt tájékoztatóból. 

Így az egyéni vállalkozó az eva hatálya alatt maradhat, ha az adóéven belül bármilyen rövid időszakban - szélsőséges esetben akár csak egy napig - gyesben vagy gyedben részesült. Függetlenül attól, hogy az ilyen ellátások folyósítására az adóév elején vagy végén, folyamatosan vagy megszakításokkal kerül sor.

Mivel az új szabály 2007. január 1-jén lép hatályba, az idén decemberben már alkalmazni kell az eva szabályainak való megfelelés vizsgálatakor. (A 2007-es adóévre december 20-ig lehet bejelentkezni az eva hatálya alá, s ugyancsak addig lehet kijelentkezni alóla.) Vagyis azok az evás egyéni vállalkozók, akik 2006-ban gyesen, gyeden voltak, jövőre akkor is az eva hatálya alatt maradhatnak, ha tevékenységüket folyamatosan nem gyakorolták, bevételt nem ért el, amennyiben az adóalanyiság további feltételeinek megfelelnek.

Az idén az eva kulcsának 15-ről 25 százalékra való felemelése miatt lehetőség volt az eva hatálya alól való kijelentkezésre év közben is, október 1-jei hatállyal. Akik ezt választották, ugyanolyan lehetőségekkel rendelkeznek, mint ha a kijelentkezésről szóló nyilatkozatot az általános szabályok szerint, december 20-áig tették volna meg. Ez egyebek között azt jelenti, hogy az az egyéni vállalkozó, aki önkéntes döntése alapján 2006. október 1-jei hatállyal kerül ki az eva hatálya alól, jogosult - az átalányadózás választására jogosító feltételek megléte esetén - 2006. október 1-jétől az átalányadózást választani.
Az átalányadó választására jogosító bevételi értékhatár vizsgálatakor a korrekciós tételek nélkül számított evás bevételt kell figyelembe venni.

Mivel csökkentheti bevételét?

A minimális járulékalap az egyéni vállalkozókra is vonatkozik, vagyis szeptember 1-jétől havonta legalább 125 ezer forint, 2007. január 1-jétől legalább 131 ezer forint minimum járulékalap után kell megfizetniük a társadalombiztosítási járulékot. Amennyiben valakinek a jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot és ezt bejelenti az adóhatósághoz, mentesül a minimum-járulékalap utáni fizetési kötelezettség alól.

Az eva alany egyéni vállalkozónak - amennyiben mentesülni kíván a minimum-járulékalap utáni fizetési kötelezettség alól - a rendelkezésére álló bizonylatok alapján kell megbecsülnie jövedelmének nagyságát, és ez alapján teheti meg a bejelentést. A jövedelem becslése során az adózó evás bevételét csökkentheti azon közterhek (például járulékok, hozzájárulás) összegével (az egyéni társadalombiztosítási járulék kivételével), amelyeket egyébként, ha nem evás adóalany lenne, a vállalkozói jövedelem megállapítása során figyelembe lehetne venni, továbbá azon kiadásokkal, amelyeket bizonylattal tud igazolni.

Amennyiben az evás egyéni vállalkozó eva adóalanyisága megszűnését megelőzően a számlázott összeget, illetve annak egy részét nem kapja meg, és az eva adóalanyiság megszűnéséig a számla kiállításától számított 30 nap nem telt el, akkor e bevétel után már a személyi jövedelemadóról szóló törvény egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályai szerint köteles a közterheket teljesíteni. E szempontból nincs jelentősége annak, hogy az adóalanyiság év közben vagy az adóév végén szűnt meg. 

Abban az esetben, ha az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adóalanyisága ideje alatt olyan terméket szerez be, vagy szolgáltatást vesz igénybe, amelynek ellenértékét csak az eva adóalanyiság megszűnése után fizeti meg, akkor a termék vásárlásával, a szolgáltatás igénybe vételével kapcsolatban felmerült kiadása a személyi jövedelemadó szabályai szerint - az egyéb feltételek teljesülése esetén - a vállalkozói tevékenységével kapcsolatban elszámolható költségnek minősül.

Amennyiben a termék beszerzésének, szolgáltatás igénybevételének az erről szóló számlán szereplő teljesítési időpontja (illetőleg közösségen belülről vagy harmadik országból történő beszerzések esetén az áfa levonási jog keletkezési időpontja) olyan időszakra esik, amikor az egyéni vállalkozó még az eva hatálya alá tartozott, a kérdéses termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után az egyéni vállalkozónak nem keletkezik áfa levonási joga, függetlenül attól, hogy áfa-levonásra jogosult áfa adóalanyként folytatja tovább tevékenységét. Ebből következik, hogy a fenti esetben az eva hatálya alól kilépő egyéni vállalkozó - mivel áfa levonási joga nem keletkezik - vállalkozói költségként a számla bruttó (áfával növelt) összegét számolhatja el.