© Dudás Szabolcs

A fesztiváloknak törzsközönségük van nemcsak a látogatókat, de a standosok számát tekintve is.  Egyrészt azért, mert  a szervezők szívesebben dolgoznak már bevált  cégekkel, így aztán  nehéz bekerülni az „elitbe”, másfelől például a szigetelés egy életforma is, amit nem mindenki vállal. A standosok száma ennek megfelelően évek óta nem változott, a Sziget ebből a szempontból gyakorlatilag telített - mondta a hvg.hu-nak Takács Gábor, a Sziget Kulturális Szervezőiroda Kft. ügyvezető igazgatója.  Összesen háromféle csomagot kínálnak a vállalkozóknak, akik minden évben áprilisig jelentkezhetnek a szervezőknél.

Az élelmiszert és üdítőket kínálók helypénz fejében kizárólag a Gamma Sziget Kft.-től vásárolt üdítőt kínálhatják meghatározott áron, az ételeket szabad áron értékesíthetik. Az alkoholos italokat áruló standok helypénzt ugyan nem fizetnek, de az összes terméket a szervezők által létrehozott, nagykereskedésként üzemelő  Gammától kell vásárolniuk, és azokat szabott áron értékesíthetik.

A Bahnhof Music Club egyik tulajdonosa, a nagyker-rendszer kidolgozásában is részt vevő Losonczy Pál szerint a limitált árak a garantált óriási forgalom mellett is legalább 40-50 százalékos haszonkulcsot jelentenek a vállalkozóknak. A szabályozott árstruktúrát már a kezdetekben vezették be a  közönség érdekében történt. Enélkül ugyanis a vállalkozók „óriásit kaszálnának”, ez pedig ártana  a  fiatalok legnagyobb nyári bulijaként számon tartott Sziget megítélésének, s végső soron látogatottságának is.

A Szigeten a kezdetek óta jelen lévő Bahnhof számára - a tulajdonos szerint -  „presztízskérdés” kivonulni a fesztiválra. A stand megépítése, a szükséges plusz munkaerő költsége, és az egyéb ráfordítások mintegy 1-1,5 millió forintot igényelnek. A nyáron amúgy zárva tartó szórakozóhely számára az egyhetes pörgés amolyan szintentartó reklámot, az alkalmazottaknak munkát jelent, az általános haszonkulcsnál jóval alacsonyabb bevételből pedig a klub renoválását finanszírozzák.

Murányi Orsolya © hvg.hu

Murányi Orsolya önálló vállalkozóként már szintén több éve pingálja a szigetelőket. A fiatalok testére sárkányt, nonfiguratív és egyéb mintákat hennával felfestő lány az egyhetes rendezvény alatt mintegy egyhavi forgalmat bonyolít. A mindössze egy négyzetméternyi standhelyet igénylő szolgáltatással természetesen nincs egyedül a Hajógyárin, a legkedvezményesebb hetijegy és mintegy 50 ezer  forint befizetésével azonban számtalan magyar és külföldi vendégre tesz szert.  A szigetelésnek azonban vannak hátulütői is – utal a látogatottság időjárás-függőségére, a mindennapos oda-visszaút és a fogyasztás költségeire, valamint a rendezvény utáni egyhetes regenerálódási időre.

Ha a Szigeten alszanak, nem tudják kellően kipihenni magukat, ezért – és a kellékek kicipelése miatt -  autóval kéne kijárniuk, a kocsikat azonban este 8 óra után ki kell vinni a fesztivál területéről, a Hajógyári körül ugyanakkor lehetetlenség parkolót találni, ha pedig a szabályok megszegése árán mégis bennhagyják  a járművet, félő, hogy az esti tivornya nyomait találják rajta reggel – ismertette az ördögi kört a fiatal vállalkozó. Idén valószínűleg taxival járnak ki társával együtt, akivel déltől legalább hajnali kettőig tartó műszak alatt váltják egymást. Ez némileg emeli majd a költségeket - fűzte hozzá.

Porfürdőből prémiumfesztivál

Miért hagytak fel a Sziget szervezői a jópofáskodó reklámkampánnyal? Mi váltotta fel a fanyalgókban korábban meglévő „drogos rockfesztivál” lassan elmosódó képét? Miért nem feltétlenül jó, ha vagány arcokkal hirdetünk, vagy ha egymásra kacsintunk, s hogyan csiszolódik Palcsó Tamással a Sziget-brand? Ha kíváncsi, olvassa el cikkünket.

A magyarok alkudnak az árakból, a németek azonban bármennyit hajlandóak fizetni testük díszítéséért, az adóellenőrök minden évben más praktikával próbálják elcsípni a bliccelőket, a kereskedők között pedig gyakori a barter – árul el egy-két kulisszatitkot az arc- és testfestő. Készültek újításokkal az idei évre: vendégeiket a színes, tetoválásszerű testfestést nyújtó air-brush technikával is várják. A kipingált modellekről készített fényképek helybeli előhívásának tervét azonban későn jelezték a szervezőknek, így azt elutasította a rend érdekében igen szigorú stáb, akikkel – teszi hozzá – ajánlatos jóban lenni.

A Szigeten standot állítók elitjét, és egyben a standolás negyedik típusát képviseli a Présház Borkereskedés. A budapesti, jó minőségű magyar borokat forgalmazó céget a szervezők kérték fel arra, hogy vegyen részt a fesztiválon.

Bánki Sándor cégvezető 1999 óta külön működési engedéllyel, helypénzfizetési kötelezettség nélkül kínálja átlagosnál kissé igényesebb sátorban a mintegy harmincféle nedűt, és a forgalom alapján fizet jutalékot a szervezőknek. Eleinte voltak nehézségek, a delíriumos állapotot ugyanis minél olcsóbban kívánták elérni a szigetlakók, az évek során azonban kialakult  a törzsközönségük, és egyre többen keresik fel a nagyszínpad közelében található, a kezdeti nyolcvanról időközben kétszázötven négyzetméteresre nőtt pavilont. A Présház négy saját borát viszi ki az aktuális „bortrendet” követve kiválasztott nedűk mellett, a vendégek üvegpohárból kóstolhatják a fehér, vörös és rozé borokat, ráadásul listaáron.

Az egy hét alatt szintén csaknem havi forgalmat bonyolító társaság ad a részletekre is. A kiszolgálók egytől egyig képzett borszakértők és felszolgálók, akik kötelezően otthon pihenik ki a nap fáradalmait. 

A társaság több millió forintot áldoz a jó minőségű sátor és az átlagosnál képzettebb munkaerő finanszírozására. "A Szigeten már igen jó az infrastruktúra, egy mosoda azonban hasznos lehetne" – vélekedett a Bánki Sándor.

Kik és mit árulnak idén a Szigeten?

Idén 122-en kerültek be a szigeti válogatottba: 47 pub, 4 borozó, 3 pálinkaház, 39 melegkonyhás büfé, 4 reformkonyha, 7 kisbüfé, 8 édességes, 4 zöldséges, 2 narancsfacsaró és 4 főttkukoricás áll a vendégek rendelkezésére. A megszokott ízek mellett újabb különlegességek is feltűnnek a szigetes vendéglátóknál: taccost, brazil édességet és bratwurstot tömhetnek magukba a fesztiválozók. A nemzetközi látogatottságot a kínálat is tükrözi: török, szerb, india konyha mellett a vegetáriánusok is megtalálják az ínyükre valót, a vékonyabb pénztárcájúak pedig a szervezők által előírt áron kínált menzakoszot fogyaszthatnak, de a juhtúrós sztrapacskára, tejbegrízre és hurkára vágyóknak sem kell hazamenniük anyukájukhoz a fesztivál ideje alatt.

Több százezren a Völgyben

Csaknem 200 ezer látogatója volt tavaly a Művészetek Völgye fesztiválnak, a mintegy ezer program között olyan is volt, amelyre legalább ötször annyian szerettek volna bejutni, mint amennyi néző befogadására alkalmas volt a terem vagy a sátor. A 2005-ös fesztivál első öt napja alatt kétszer annyian váltottak belépőt, mint az egy évvel korábbi rendezvény hasonló időszakában. A rendezvény teljes költségvetése 173 millió forintot tett ki, s összesen 70 millióval vágtak neki a programsorozatnak, a hiányzó összeget a jegybevételekből tudták pótolni. A programsorozat a pályázati támogatással együtt nullszaldósra jött ki a szervezőknek.      A fesztiválon tavaly készült turisztikai-szociológiai felmérés szerint a válaszadók egyáltalán nem tartották drágának a vendéglátói árakat, a napi 1500, illetve a fesztivál teljes időszakára szóló 10 ezer forintos bérletet pedig kifejezetten kedvezőnek minősítette a megkérdezettek többsége.

A Művészetek Völgye fesztiválon sem könnyű bekerülni a szolgáltatók közé. A kulturális rendezvény helyszínét hat falu adja, így a területi lehetőségek korlátozottak, a vállalkozók többnyire a magánportákon állíthatják fel standjukat. Ennek feltétele pedig a tulajdonosokkal az évek során kialakított jó viszony.

A kiállítók vagy vásározók kiválasztásánál előny, ha a művész áruja zsűrizett, és természetesen nem a kereskedőket, hanem az igazi művészeket várják – hangsúlyozta Tóth Mariann szervező. A szervezők által biztosított helyen standmétereként nettó 3 ezer forintot kell naponta fizetni, a 70-75 helyre kétszáznál is több vállalkozó adja be kérelmét a márciustól június elejéig tartó jelentkezési időszakban. Az árért cserébe éjszakai őrzést és áramot biztosítanak, a vállalkozóknak azonban maguknak kell szállásról gondoskodniuk, és a rezsiköltséget is állniuk kell. A jelentkezést akkor is le kell adni a szervezőknek, ha magánportán állítják fel standjukat, az árról azonban akkor a tulajdonossal állapodnak meg.

Hegedűs Ágnes, a vendéglátós standokért felelős szervező a legfontosabb szempontok között említette, hogy ne legyen egymáshoz túl közel a csaknem azonos készletet kínáló árus. Elvárják azt is, hogy ne egy csupasz lakókocsiból szolgálják ki a vendégeket, hanem legyenek székek és asztalok, valamint a lakókocsit vagy a kiszolgáló egységet kissé cicomázzák fel. A nagy konyháktól emellett látványtervet, a tájhoz, illetve a hangulathoz illő dizájnt is kérnek.

Könyvajánló

A fájdalom gyönyöre Sevillában, karnevál Port of Spainben, Oktoberfest Münchenben és még tucatnyi ünnep a világból. Ha érdekli Önt, rendelje meg a Bolygóbulit most!

A falvak lakói a szervezőknek listát juttatnak el, amelyben ismertetik, milyen szolgáltatásnak adnának helyet szívesen. A szervező a standok bérleti díját nem kívánta elárulni, azt azonban elmondta: három kategória létezik, a lángosos-fagyis standtól, a középkategóriás elárusítóhelyen keresztül a felső kategóriás kiszolgáló egységig. Az alapdíjban a mobilvécék használati díja, a kommunális díj, valamint az iparűzési adó van benne.
 
A színvonal fenntartása nagyon fontos, játékokat, zenegépet nem vihetnek a standosok, akivel pedig egyik évben gond volt - például nem tartott rendet és tisztaságot – , ahelyett a következő évben mást hívnak – ismertette Hegedűs Gizella, a kapolcsi fesztivál egyik szervezője. A fesztiválon igen sok a kürtőskalácsos, és a lacikonyhás, így esetleg vegetáriánus étket, illetve egytálételeket kínáló egységre lehetne igény – vélekedett Hegedűs Ágnes, míg kollégája, Hegedűs Gizella egy – például reggelit kínáló -  „mozgó árus” jelenlétét hiányolja. 
 
Csillaghy Nóra